A skandináv hegyek csodabogyója

A fekete áfonyák közül az európai (Vaccinium myrtillus) az egyik legnagyobb hatóanyag tartalmú. Sűrűn terem a skandináv országokban. Már a 16. századból maradtak fenn írásos emlékek gyógyászati alkalmazásáról. A levelét és a bogyóját teaként fogyasztották száj- és torokfertőzések, gyomorbántalmak, köszvény, cukorbetegség és bélfertőzések kezelésére is.

A modern tudomány kiderítette, hogy a fekete áfonya különleges bioflavonoidokat és antocianidokat tartalmaz, amelyek megvédik az agyat az oxidatív stressz romboló hatásától, képesek csökkenteni a korral összefüggő memóriavesztés kockázatát.  További kutatások eredményei azt sugallják, hogy a fekete áfonya kivonat ígéretes lehet az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésében.  Egy 2010-ben megjelent tanulmány szerint (megjelent a Journal of Nutritional Biochemistry folyóiratban) a fekete áfonya kivonat segített megvédeni az állatok agyát az amiloid-béta káros hatásától (Az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkok elsősorban béta-amiloid fehérjét tartalmaznak).

A fekete áfonya antioxidánsai gyorsítják az idegsejtek kommunikációját

A kísérletek rávilágítottak, hogy az áfonyában gazdag diéta jelentősen megnöveli mind a tanulási képességet, mind a motoros funkciók teljesítő képességét. A tanulást és a memóriát serkentő anyagok főleg az agy vérellátásának növelésével érik el céljukat. Hatásukra a hajszálerek rugalmasan kitágulnak, több vért képesek továbbítani. Kevés értágító anyag képes azonban erre, mivel legtöbbjük nem jut be az agy területére, az úgynevezett vér-agy-gát kiszűri őket.