A zalavári Pavlicsek
Az már öröktől fogva úgy rendeltetett, hogy tavasztájt a lefelé vonuló Zala folyó – még jóval a torkolat előtt – vizének oszoljt vezényelt. Ilyenkor aztán kedvük szerint eltűntek a láposban. Ezért a Zala-völgy, ha akarta, mocsárnak hihette magát, vagy ha nagyobb az ambíciója, talán még tónak is. Az bizony gyakran megesett, hogy az eltévedt halak sem értették, hogy hová tűnt hirtelen lábuk alól a meder – talán a markoláb vitte el?