A titok az időzítés!

A sikeres palántanevelés egyik kulcsa az időzítés. Minden növénynek megvan a maga optimális vetési ideje, amit az utolsó fagyok várható időpontjához kell igazítani. A túl korán vetett palánták megnyúlhatnak, gyengék lehetnek a kiültetéskor, míg a túl késői vetés esetén nem fejlődnek ki megfelelően a kiültetés idejére. A paradicsom és paprika palántákat például 8-10 héttel az utolsó fagyok előtt érdemes elvetni, míg az uborkaféléknek elegendő 4-5 hét.

Fényellátási problémák

Télen és kora tavasszal a legnagyobb kihívás a megfelelő fénymennyiség biztosítása. A fényhiányos palánták megnyúlnak, vékony szárúak és világoszöldek lesznek. A déli fekvésű ablak nem mindig elegendő, különösen a fényigényes növényeknek. A mesterséges megvilágításnál fontos a megfelelő spektrum és a lámpák távolsága. A palántákat napi 14-16 óra megvilágítás illeti meg, és a lámpákat a növekedéssel együtt kell emelni.

Hőmérséklet szabályozása

A csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez más-más hőmérséklet az optimális. A legtöbb zöldségféle magja 20-25 °C között csírázik legjobban, de a kelés után már alacsonyabb, 18-20 °C közötti hőmérséklet az ideális. Az éjszakai hőmérséklet lehet 4-5 fokkal alacsonyabb. A túl magas hőmérséklet gyenge, megnyúlt növényeket eredményez, míg a hideg sokk késlelteti a fejlődést és növeli a betegségek kockázatát.

Öntözési hibák

A palánták öntözése különös figyelmet igényel. A túlöntözés gyakran nagyobb probléma, mint a vízhiány. A folyamatosan nedves közeg kedvez a palántadőlést okozó gombák elszaporodásának. Az öntözést mindig reggel végezzük, langyos vízzel, és csak akkor, amikor a talaj felső rétege már megszáradt. A cserepek alján lévő lyukak eldugulása nagyon káros, mert pangó vizet okoz.

Tápanyagellátási kérdések

A palántaföld kezdetben elegendő tápanyagot tartalmaz, de  a második lomblevélpár megjelenése után már szükség lehet tápoldatozásra. A túl korai vagy túl erős tápoldatozás azonban káros lehet. A tápoldatot mindig fele olyan töménységben használjuk, mint a kifejlett növényeknél. A sárguló levelek nem feltétlenül tápanyaghiányt jeleznek, lehet öntözési probléma vagy túl tömör talaj is az ok.

Edzés és kiültetés

A palánták kiültetés előtti edzése elengedhetetlen. A fokozatos szoktatás a kinti körülményekhez 7-10 napot vesz igénybe. Először rövid időre, védett helyre tegyük ki őket, majd fokozatosan növeljük az időt és a környezeti hatásokat. A hirtelen kihelyezés napégést, száradást okozhat. A szeles idő különösen veszélyes lehet, mert a palánták szára még nem elég erős a szél elviseléséhez.

Gyakori betegségek megelőzése

A palántadőlés a leggyakoribb probléma, amit a túl sűrű vetés és a túlöntözés okoz. Megelőzésére használjunk steril palántaföldet és tiszta cserepeket. A szürkepenész szintén gyakori, különösen párás környezetben. A megfelelő szellőztetés és a növények közötti távolság tartása segít megelőzni a gombás betegségeket. Az erősebb palánták ellenállóbbak, ezért érdemes már a magok válogatásánál odafigyelni a minőségre.

Átültetési stressz kezelése

A palánták átültetése mindig stresszel jár. A stressz csökkentésére használjunk gyökérstimuláló készítményeket, és ügyeljünk a megfelelő időzítésre. Az átültetést borús, szélcsendes napon végezzük, lehetőleg késő délután. A gyökerek sérülését minimalizálhatjuk, ha a talajjal együtt emeljük ki a növényeket. Az átültetés után azonnali öntözés szükséges, és az első napokban gyakoribb, de kisebb adagú öntözéssel segíthetjük a gyökeresedést.