Egészségünk és az élet magvai, a csírák

A testünk vitamin és ásványi anyag raktárainak feltöltése egyre nagyobb odafigyelést igényel. A nyers ételek, zöldségek és gyümölcsök, bár általában beszerezhetőek, de azok árát, vitamin és ásványi anyag tartalmát, íz és tápértékékét összehasonlítva a szezon szerinti értékekkel, ugyancsak meggondoljuk magunkat, mielőtt vásárolnánk. Lehet, hogy a külső megjelenés nem hagy kívánnivalót, és vásárlásra biztató a megjelenés, legyen az, zöldség vagy gyümölcs. De ha nem többet, csak az íz értékét vizsgáljuk meg, már akkor elállunk a vásárlástól. Ha távoli világrészek termékeit vesszük kézbe, akkor pedig szembe kell néznünk a nagy távolságból való szállítás élelmianyag veszteségével, az éretlen állapotban való leszedés tényével, a kényszer érleléssel és még számtalan profit növelő és egészséget romboló ténnyel! Pedig, ha kicsit változtatunk megrögzött szokásainkon, könnyen találunk egészséget megtartó, betegséget elűző megoldásokkal az élő anyagok között, ilyenek például a csirák.

Az egyszerűség kedvéért vegyük vizsgálat alá egyik legfontosabb gabonanövényünket, a búzát, és annak egy magját, a búzaszemet. Azért ezt a magot, mert könnyen hozzáférhető, könnyen csírázik, és csírája nagyon sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Egy búzaszem leegyszerűsítve az alábbi részekből áll: maghéj, korpa, magbelső csíra.
Ahhoz, hogy megértsük a csírák fontosságát, hasonlítsuk össze a teljes búzamag, és a búzacsíra összetételét, 100 g termékre vonatkoztatva: (g = gramm, mg = milligramm, ug = mikrogramm)
*Az aminosavak felsorolásával nem akarom fárasztani a Kedves Olvasót, ezért a 18 aminosav összegét adom csak meg.

Ha áttekintjük a felsorolás első és második oszlopának számait, akkor látható, hogy a csírázás eredményeként jelentősen megváltozott a búzaszem beltartalma. A „rejtett” tartalomból az élet számára alapvetően fontos összetevők sokasága keletkezett! Magas ásványi anyag és vitamin tartalmának köszönhető a búzacsíra immunerősítő élettani hatása, gyógyító ereje.
Tekintsük át a búzacsíra fogyasztásának élettani hatásait: segíti a méregtelenítési folyamatokat, elősegíti a vércukor szinten tartását, a daganatos, valamint a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében közrejátszik. Szerepe van a beteg sejtek megújításában, a szervezet belső elválasztású mirigyeinek szabályozásában, az emésztési folyamatok könnyítésében.
A búzaszemben aktiválódó enzimek, melyek a búzacsíra egészséges fejlődését és növekedését biztosítják, szervezetünk számára is könnyen hasznosítható ásványi anyag, vitamin és aminosav komplexumot jelentenek. Ezek az anyagok nagy mértékben hozzájárulhatnak szervezetünk egészséges működéséhez, ha ebben a nyers élelmiszerekben szegényebb időszakban rendszeresen fogyasztjuk. De fogyasztása nem korlátozódik csak erre az időszakra, mert egész hatékony kiegészítője lehet mindennapi étkezésünknek. Egészséges, beteg és lábadozó ember számára egyaránt hasznos táplálék vagy táplálék-kiegészítő lehet! A búzafűlé csak egy ugrásra van a búzacsírától. Élettani hatása talán még erősebb mint a csíráé. Ennek egyik magyarázata az, hogy a vér hemoglobin molekulájának és a klorofillnak a szerkezete alapvetően hasonlít egymásra, lényeges eltérés csak abban van, hogy a központi elem a hemoglobin esetében a vas, míg a klorofill esetében pedig a magnézium. De ha a két molekula szerkezeti képletét egymásra helyezzük, azok gyakorlatilag teljes fedésbe kerülnek egymással!

A nyers ételek élettani hatását a búzacsíra hatása alapján az alábbiakban foglalhatjuk össze:
Teljes értékű tápanyag: A csírák teljes mértékben emészthetők és emésztésünkhöz minden anyagot tartalmaznak.
Magas energiatartalom: Ami a klorofill molekula napenergia felvevő képességének köszönhető.
Enzimbőség: Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak, aminek feltétele a főzés elkerülése, mert kb. 50 °C felett elbomlanak.
Vitaminbőség: A nyers növényi táplálék vitaminban gazdag, ami azonban az enzimekhez hasonlóan hő hatására elbomlik.
Organikus sótartalom: a szerves sók jelenlétében a szervetlen sók víztartó képessége megszűnik és a megkötött víz - ami betegségek okozója lehet-, kiürül a szervezetből.
Rostbőség: A nyers növényi ételek gazdag rostanyag tartalma egészséges emésztést és felszívódást biztosít.
Optimálisabb fehérjebevitel: A vegyes étrend kiegyensúlyozott fehérjebevitelt biztosít.
Gyulladásgátló hatás: A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék és a hagyma, az A- és C-vitamin) gyulladásgátló hatású. A vegyes táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.
Antibiotikus hatás: a növényekben található baktérium és vírusölő anyagok, csak nyers ételekben tudják kifejteni hatásukat.
Kiegyensúlyozott zsírtartalom: A telítetlen zsírsavak segítik az érvédő koleszterin képződését, mely vérrögképződés ellen hat.
Antikarcinogén hatás: A nyers étrend gátolja a rákos elváltozások kialakulását (főként a szőlő, a citrus- és a hagymafélék).
Lúgosító hatás: A lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára a megfelelő környezetet.

Azonban nem kell csak a búzára szorítkoznunk. A csírák széles választékát használhatjuk fel, akár egyidejűleg is. A csírák fogyasztásával áttérünk vagy áttérhetünk az élő anyagok fogyasztására. Ez új ételek elkészítését és új ízek felfedezését rejti magában. Hiszen csíráztatni alapvetően könnyű és olcsó. Természetesen, aki megengedheti magának, az különböző bioboltokban, vagy a biopiacon is vásárolhat, de a csírák otthoni előállítása semmi különösebb nehézséget nem rejt magába. Az egész csak annyi, hogy kicsit oda kell figyelni. Megéri, mert a csírák mindenkori élet hordozói.

A csírák otthoni előállításának fortélyai
A csíráztatáshoz alapvetően az alábbi dolgok kellenek. Bio, csíráztatásra alkalmas mag, csíráztató edény, víz, fény és meleg. A csíráztató edényt elkészíthetjük magunk is, vagy vásárolhatunk viszonylag olcsón műanyag csíráztató tálakat. Itt az a javaslatom, hogy érdemes minél több tálat tartalmazó készletet vásárolni, két okból is: egyrészt egyszerre többféle magot tudunk csíráztatni, másrészt „folyamatosan” tehetjük ezt. Jómagam már évtizedek óta két csíráztató tál készletet használok, és teljesen elégedett vagyok vele. Ezek a tálak a nagyon kisméretű magvak csíráztatásától eltekintve kényelmesen használhatók. A nagyon kis magvak csíráztatására azért nem alkalmasak, mert a tálkák alján levő íves vájatokba a magok beszorulnak.

A csíráztatás folyamata
A kiválasztott magokat megmossuk, és egy éjszakára tiszta vízbe áztatjuk. Reggel, egyenletesen elosztva a csíráztató tálba tesszük. A csíráztató tál alját levéve, az egymáson levő tálakat - beleértve a legfelső tálat is - a csap alá helyezzük, és a magokat langyos vízzel átmossuk.
Lecsepegtetés után az egészet az alsó tálra helyezzük, amelyik a tovább csepegő vizet felfogja. Az egészet meleg, fényes helyre tesszük. Este a magok, csírák lemosását megismételjük. Ezt a folyamatot a teljes kicsírázásig, ami 2-3 nap, folytatjuk. A kicsírázott magvak üveg edényben, a hűtőszekrényben elég jól elállnak, közben lassan növekednek.
A csírák felhasználására az Interneten számtalan példát és receptet találunk. Irodalmi adatok igazolják, hogy a csírák és a nyers ételek fogyasztása évezredekre nyúlik vissza, és hivatkozások találhatók a Bibliában is. Ismertek voltak Egyiptomban, a maják, az inkák, és a Kárpát medence népeinél is. Magyar vonatkozását ld. a csíramálé készítését! (https://www.csiramale.hu). Gyermekkoromban még a nagymamám is készített nekünk csíramálét búzából. Nagyon finom, édes csemege volt. Ha kihűlt, akkor elég jól lehetett szeletelni, de melegen könnyen omlott, törött és ezért nagyon kellett vigyázni rá, hogy szét ne szóródjanak a megsült búzaszemek. Igazi finom csemege!
A csírák készítésekor azonban nagy gondossággal kell eljárnunk, reggel és este gondosan le kell öblíteni a csírázó magvakat a tálban, mert a csíráztatáshoz szükséges környezet, nedvesség, meleg és a viszonylag hosszú idő, a kórokozók számára is kedvező környezet. Ezért a csírákat közepes kockázatú növényi élelmiszerként tartják nyilván az egészségügyi hatóságok. A veszély ellenére több évtizedes csíráztatási gyakorlatom során sohasem történt baj, egyszer sem betegedtünk meg, mert nem alakult ki a fertőzés veszélye. Igaz, hogy messzemenően előnyben részesítettem a saját készítésű csírákat, a boltban vásároltakkal szemben, amelyeknek környezetét és futamidejét nem ismertem. Ha hiba történt, akkor kétféle volt: elfelejtkeztem a szabályos kezelésről, mert pl. elutaztam, és mire visszajöttem, kiszáradtak a magok, vagy megfelelően kezeltem a magokat, de kicsit tovább hagytam a tálban és ezért már zöld fűvé nőtte ki magát. Ez utóbbi azonban semmi veszélyt nem jelentett, csak a felhasználásakor lett „zöldebb” az étel díszítése.
A csírákat gyógyítási céllal is felhasználhatjuk. Ennek számtalan módja ismeretes. Kriszto Mermenszkij, bolgár professzor Könyv az egészségért című művében számtalan, a népi gyógyászatban használt módszert gyűjtött össze. Könyve szabadon letölthető az Internetről, és az ingyenes fordítókkal orosz és angol nyelvre elég nagy pontossággal, magyar nyelvre kis humoros nyelvi szerkezetekkel könnyen lefordítható és értelmezhető. A gépi fordításokkal kapcsolatban jutott eszembe a történet, amikor a „Lélek erős, de a test erőtlen.” mondatot, egymást követően több nyelvre lefordították, és a végeredmény, bár megtartotta az eredeti gondolat szellemiségét, de mégis így hangzott: „A bor jó, de a hús megromlott.”

A csírák felhasználása

Vegyünk 20 dkg búzát, és a fentiek alapján csíráztassuk ki, ügyelve arra, hogy ne forduljon zöldbe a csíra. Ezért kb. a 3. napon használjuk fel. Adjunk a csírákhoz 20 dkg darált diót, ízlés szerint 10-20 gerezd fokhagymát, valamint ugyancsak 20 dkg mézet. Jól keverjük el, és mixeljük homogénre. Szükség esetén, ízlésünknek megfelelően adjunk még hozzá mézet, hogy kellemes íze legyen, és ne tűnjön dominánsnak a fokhagyma aromája. Tegyük üvegekbe, ez kb. 2db. 0,7 dl-es befőttes üvegbe fér el, és tartsuk hűtőszekrényben. Reggel este egy-egy evőkanállal vegyünk be belőle. Aki nagyon vadnak találja, és szereti a gyömbért, az készítsen gyömbérből dzsemet és adja hozzá. A keverék kiváló egészségmegtartó, hiszen csak gondoljunk az összetevőkre, amelyek önmagukban is azok: csíra, dió, méz, fokhagyma, és ha valakinek ez nem elég, akkor még hozzá jöhet egy kis gyömbér.

Végezetül, tekintsük át a csírák választékát, dióhéjban összefoglalva legfontosabb hatásukat:
Búzacsíra: lásd a fenti összehasonlító adatokat,
Hajdinacsíra: magas fehérje és rutin tartalom.
Hagymacsíra: antibiotikus, gyulladáscsökkentő, növeli a szervezet ellenálló képességet.
Lencsecsíra: Jelentős a magnézium-, vas-, cink- és krómtartalma, (cukorbetegek!)
Lenmagcsíra: gyulladás- és vérnyomáscsökkentő,
Lucernacsíra: rendkívül jellegzetes ízű, sokoldalú gyógyhatással rendelkezik. Csökkenti a vércukor szintet, megelőzi a vérrögök kialakulását, erősíti a kötőszöveteket, stb.
Napraforgócsíra: Kellemes ízű, jódtartalmú, vízhajtó hatású. Jelentős fehérje, és ásványi anyag tartalma. Sokfajta kellemes ízű étel készíthető vele.
Retekcsíra: csípős, tisztító, méregtelenítő, immunerősítő, vizelethajtó hatású,
Zab-, rozs-, árpacsíra: magas B és E-vitamin tartalom,
Zsázsacsíra: ősidők óta használt, sokoldalú gyógyító hatással rendelkezik. Erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő, stb.

Áttekintve a fenti hatásokat, könnyen belátható, hogy a csírák előállításával és rendszeres fogyasztásával számtalan betegséget megelőzhetünk, és viszonylag kevés anyagi ráfordítással megtarthatjuk egészségünket.
Kedves Olvasó, az a javaslatom, hogy egyszerre kevés, de minél több fajta csírát készítsen, hogy mindig friss, de sokoldalú hatású élő táplálékkal tudjuk kiegészíteni szokásos étrendünket! Ez a kis rövid összefoglaló csak arra alkalmas, hogy felhívja a figyelmet arra a széleskörű lehetőségre, mely rendelkezésünkre áll, de eddig, tisztelet a kivételnek, érdemben nem foglalkoztunk vele. Az élő anyag és így a csíra ételek bevitele szokásainkba, gyermekeink, unokáink szokásaiba nem nehéz feladat. Kis odafigyelést igényel, és meglepően színessé tudja varázsolni étrendünket. Új színekkel, ízekkel fog gazdagodni mindennapi étkezésünk. Mindenkit arra biztatok, éljen a csíra készítés és az élő táplálék fogyasztásának lehetőségével. A csírák fogyasztásának sokféle lehetőségében ne vesszünk el. Aki még nem csíráztatott, az kezdje bátran a búzával, és ne indítsa egyből sokfajta mag csírázását. Szerezzen egy kis gyakorlatot, és azt követően bővítse az ízvilágát és szükséglete szerint a csíra választékát. Ne feledjük, hogy minden élő táplálék, csíra és „zöld lé” jó az embernek, de a búzából készítettek a legegyszerűbbek, és a legjobbak!
Tartsuk szem előtt, hogy főzéssel az ételt „megöljük”. Ne tegyük!
Jó egészséget kívánok mindenkinek, de különösen a csíra fogyasztók táborába belépőknek!