A Queenslandi Egyetemen végezték a kísérletet és egy egyszerű módszerrel tudtak javítani a szaporodáshoz már idős nőstény egerek termékenységi rátáján.
Különösen nagy siker, hogy ehhez nem kellett invazív beavatkozást végezni az egereken, az eredményt az állatok ivóvizébe adagolt készítmény segítségével tudták elérni.
Megvan a megoldás?
A nyugati világban a várandósság áttevődött 30 éves kor főlé, nem ritka az sem, hogy a hölgyek 35-40 éves korban tervezik első gyermeküket. A reprodukciós korhoz képest idősebb nőknél a várandósság létrejöttének legnagyobb akadálya az, hogy nincs megfelelő mennyiségű petesejtjük.
A gyermekvállalási életkor Magyarországon 2011-ig folyamatosan emelkedett az első gyermek születésénél és átlagosan is. 2000-ben az első gyermek születésénél az édesanyák átlagosan 25 évesek voltak, míg 2011-ben már 28,3 évesek. A gyermekvállalás átlagos életkora szintén nagymértékben növekedett a kétezres évek elejétől 2011-ig. Ebben az évben a nők átlagéletkora gyermekvállaláskor már 30 év volt, majd 2020-re 30,3-re emelkedett. A gyermekvállalási életkor kitolódásával csökken a természetes úton történő gyermekvállalás esélye.
Magyarországon 45 éves korig vehető igénybe állami támogatás a lombik program finanszírozására. Mivel az egészséges petesejtek aránya ekkorra már jelentősen lecsökken, ezáltal pedig a sikeres beültetések esélye is 5% alá esik a 30-60% helyett, ezért e fölött már nem is javasolják a beavatkozást.
Az ausztrál kutatás azonban most egy beavatkozást nem igénylő, úgynevezett nem invazív kezelést fejlesztettek ki, amellyel fenntartható vagy helyrehozható a petesejtek száma és minősége.
A kutatást vezető Hayden Homer professzor szerint a petesejtek minőségének romlását egy speciális molekula a nicotinamide mononucleotide mennyiségének csökkenése okozza. Ez a molekula rendkívül fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében. „A petesejtek minősége életbevágó fontosságú a várandósság sikeréhez, mivel ebben található a magzat számára szükséges összes építőelem. Azt vizsgáltuk, hogy vajon az idővel csökkenő termékenység helyreállítható-e ennek az úgynevezett prekurzor molekulának az adagolásával, amelyet a sejtek arra használnak, hogy energiát termeljenek vele” - magyarázta a kutatás vezetője.
A molekulát NAD-nak (nicotinamide adenine dinucleotide) nevezik és az NMN (nicotinamide mononucleotide) az úgynevezett prekurzor, amely az előbbi előállításában vesz részt.
Mi történt a kísérletben?
A kísérletben részt vevő nőstény egerek termékenysége egyéves koruktól kezd csökkenni a petesejtek minőségének romlása miatt. Ez a folyamat nagy mértékben hasonlít ahhoz, ami az embernél is megfigyelhető a kor előrehaladtával. „A nőstény egerek ivóvizébe 4 héten keresztül kis mennyiségű NMN-t tettünk. Ezzel látványosan javítottuk a petesejtek minőségét, és a szaporodási kísérletben is nőtt a világra hozott élő utódok száma” - mondta a professzor.
A kutatásból arra következtethetünk, hogy ez az ártalmatlan és az életkorral bizonyítottan csökkenő molekula szájon át történő pótlása jelentősen javíthatja a sejtek, így a petesejt minőségét is és pótlásával javítható a termékenység az ideális fogamzóképes korból kilépett 30 év feletti hölgyek esetén is. Bár a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy eredményeiket még placebo kontrollált dupla vak klinikai vizsgálattal is meg kell majd erősíteni.
Magamról is tudom, hogy egy nő mi mindent megtesz annak érdekében, hogy gyermeke szülessen, a NAD+ szedése igazán csekély ár az esélyek növelésére, főként, hogy a New Cell Balance kapszula segítségével valamennyi sejtünk energikusabb és egészségesebb lehet és még a bőrünk rugalmasságát is javíthatja.
Péterfia Éva
Egészségfejlesztési szakértő
