Megpecsételődhet az emberiség sorsa.

Április 22  a Föld napja, de a többi napon is mindenki tehet a fenntarthatóság érdekében. A WWF Magyarország mindenkit arra buzdít: ünnepeljen úgy, hogy azzal valóban a Földünket támogatja - hiszen az emberiség jövője is ettől függ.

A Föld napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban, amikor is 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. Ám ennek az évnek más szempontból is nagy jelentősége van, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése ugyanis az 1970-ből származó adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép elkeserítően drámai: a gerinces fajok populációi 60%-kal csökkentek - a trópusokon pedig nem kevesebb mint 89%-kal. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6% volt, 2014-ben pedig már csak 78,6%. Ez idő alatt az Amazónia 20%-a, globálisan a vizesélőhelyek 35%-a eltűnt. Bár a Föld napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygó színéről. Pedig, ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Az emberiség végletes mértékű fogyasztását lassan már nem bírja el a bolygónk: tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, vagyis mindössze hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek közt termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Túlzott fogyasztásunk következményeként kritikus időszakkal kell szembenéznünk, hiszen ezek a természeti értékek veszélybe kerültek.1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtak ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90%-ának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és, ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül 200 millió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól.

Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis, az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87%-a elpusztult, arányuk az elmúlt negyven évben 30%-kal lett kevesebb. A 20. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

A magyarok sem mentesülnek a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség. A túlfogyasztásunk mellett a természetes élőhelyeink eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90%-a eltűnt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ.Nem késő cselekedni!2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Nem csak a kormányoknak és a vállalatoknak, hanem az egyénnek is saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztása csökkentésével, a műanyag termékek használatának mellőzésével mindenki sokat tehet saját környezete és egyetlen otthona megóvása érdekében. 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!