Mikor lett ellenség minden baktérium?
Valamikor az elmúlt húsz évben a mikroorganizmusok a közellenségünkké váltak. A reklámok azt üzenték, hogy a 99,9 százalékos ölési hatás a cél. Minden felületet, minden kezet, minden tárgyat fertőtlenítenünk kell. A pandémia csak ráerősített erre a paranoiára.
De ez a logika egy alapvető dolgot figyelmen kívül hagy: nem minden baktérium rossz. Sőt, a legtöbb kifejezetten jót tesz nekünk. A testünkben és rajta élő mikroorganizmusok száma meghaladja a saját sejtjeink számát. Ez nem egy sci-fi víziója, hanem a valóság. Mi nem egyének vagyunk, hanem ökoszisztémák.
A bélflóránk trilliónyi baktériumot tartalmaz, amik emésztik az ételt, vitaminokat termelnek, védik a bélfalat, kommunikálnak az agyunkkal, és erősítik az immunrendszert. Amikor mindent fertőtlenítünk, nem csak a "rosszakat"irtjuk, hanem ezeket a szövetségeseket is.
Mi történik, ha túl sterilek vagyunk?
Az allergiák és autoimmun betegségek robbanásszerű növekedése az elmúlt évtizedekben nem véletlen. A kutatók egyre inkább arra gyanakszanak, hogy összefügg azzal, hogy mennyire kevés mikroorganizmussal találkozunk gyerekkorban.
Egy svéd kutatás azt mutatta ki, hogy azok a gyerekek, akik farmon nőttek fel, állatokkal körülvéve, sokkal ritkábban lettek allergiások, mint a városi, steril környezetben élők. Nem azért, mert genetikailag mások voltak, hanem mert az immunrendszerük megtanulta felismerni a veszélytelen dolgokat a veszélyesektől.
Ha egy gyerek soha nem találkozik baktériumokkal, az immunrendszere gyakorlatilag egy túlóvatos biztonsági őr lesz, aki mindent veszélyesnek nyilvánít. Virágpor? Veszély. Mogyoró? Veszély. Glutén? Veszély. És elindul az allergiás reakció, ami tulajdonképpen téves riasztás és sokszor bizony életveszélyes probléma.
A bélflóra és a fejünk közötti rejtett kapcsolat
Az utóbbi években egyre több kutatás mutat rá, hogy a bélflóránk hatással van a mentális egészségünkre is. A bél és az agy között folyamatos kommunikáció zajlik, amit a tudósok bél-agy tengelynek neveznek.
Bizonyos baktériumok olyan anyagokat termelnek, amik befolyásolják a hangulatunkat, a szorongásunkat, még a döntéshozatalunkat is. Egyik kutatás kimutatta, hogy azok, akiknek változatosabb a bélflórájuk, kevésbé hajlamosak depresszióra és szorongásra. A lelki egészség tehát részben a belekben kezdődik.
Amikor antibiotikumot szedünk, vagy folyamatosan fertőtlenítőszereket használunk, a bélflóránk szegényedik. Mintha egy dzsungelt fakitermelésre használnánk, aztán csodálkoznánk, hogy eltűntek a madarak és az állatok. A diverzitás hiánya gyengeséget jelent.
Hogyan hozzuk vissza a jó bacikat?
Nem kell azonnal leállni a kézmosással vagy elhanyagolni a higiéniát. De érdemes átgondolni, hol túlozzuk el.
A kézmosás szappannal és vízzel tökéletesen elegendő a legtöbb helyzetben. A kézfertőtlenítőre valójában csak akkor van szükség, ha nincs lehetőségünk mosásra, vagy orvosi környezetben vagyunk. Otthon felesleges minden felületet vegyszeres szerrel törölni. A portörlés, a felmosás tiszta vízzel simán elegendő a mindennapi tisztasághoz.
A konyhában sem kell pánikba esni, ha valami leesik a földre. Persze, ha látványosan piszkos, az más, de egy öt másodpercig a pulton fekvő zöldség nem válik azonnal jedivé. A test be van állítva arra, hogy elboldoguljon egy kis koszal.
Mit együnk, hogy táplálkozzuk a bélflóránkat?
A probiotikumok mostanában divatosak, de sokkal egyszerűbb és olcsóbb módja is van a bélflóra támogatásának: együnk fermentált ételeket. Savanyú káposzta, kovászos uborka, kefir, joghurt, kimchi. Ezek mind tele vannak élő baktériumokkal, amik betelepednek a belünkbe és segítenek.
A rostban gazdag ételek szintén fontosak, mert ezek táplálják a hasznos baktériumokat. Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák. Minél változatosabb az étrendünk, annál változatosabb lesz a bélflóránk is.
Egy japán kutatás kimutatta, hogy azok, akik hetente legalább harminc különböző növényi alapú élelmiszert fogyasztanak, sokkal egészségesebb bélflórával rendelkeznek, mint azok, akik csak tíz-tizenöt fajta zöldséget esznek. Nem kell túlbonyolítani: egy saláta lehet vegyes, a reggeli turmix kaphat spenótot és gyömbért is, a vacsora legyen színes.
Engedjük ki a gyerekeket a természetbe
Ha van gyerekünk, hagyjuk, hogy piszkos legyen. Hagyjuk, hogy a homokban játsszon, felmásszon a fára, megsimogassa a kutyát. Nem kell azonnal kézfertőtlenítőt nyomni a kezébe minden egyes érintés után.
Egy finn óvodai kísérletben a gyerekeket erdei környezetben játszatták, ahol fűben, földben, levelekben hemperegtek. Néhány hét alatt mérhető változás történt a bélflórájukban: változatosabbá vált, és az immunrendszerük mutatói javultak. A természet gyógyszer, ha hagyjuk, hogy hasson.
A túlzott tisztaság luxusproblémája
Fontos megjegyezni, hogy a tisztaság és a higiénia óriási vívmány. Az elmúlt évszázadban a fertőző betegségek visszaszorulása életet mentett. Nem arról beszélünk, hogy térjünk vissza a középkori körülményekhez.
De van egy pont, ahol a túlzott óvatosság pont az ellenkezőjébe csap át. Amikor annyira védjük magunkat minden kórokozótól, hogy az immunrendszerünk elerőtlenedik, a bélflóránk elszegényedik, és sérülékenyebbek leszünk.
A cél nem a tökéletes sterilség, hanem az egészséges egyensúly. Egy kis kosz nem ellenség, hanem természetes része az életnek. És ha hagyjuk, hogy a testünk találkozzon vele, megerősödünk tőle.
