15 / 511 db bejegyzés — 32. oldal
A világ legritkább háziállatai között foglal helyet a kizárólag Magyarországon – és rendkívül kis létszámban Németországban – előforduló cikta, másik nevén tolna-baranyai sváb juh. Nagy Tibor, aki a Veszprém megyei Hárskúton, közelebbről Tűzkövesbörc-tanyán gazdálkodik, régi magyar háziállatok tenyésztésével is foglalkozik, mentve őket a feledéstől, többek között ezzel a különlegességszámba menő juhfajtával is.
Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a színes bogyók iránti vonzódás ősrégről megmaradt emberi vonás. Évezredekkel később aztán, egyedi feldolgozási és tartósítási eljárások sokfélesége alakult ki, amelyet korunkban újra felfedeztünk - nyugodtan mondhatjuk, ezeknek a termékeknek kultusza lett.
Gyerekkori élményem: megyek a töltésen, az odvas, vén fűzfákból álló, elöntött erdő mentén, és a hullámtérből békamiriádok hangosan zengő szava szól. Unkáké, így, összeolvadóan, mint a harang: „u-uuu-uuu…”
Észrevettétek már, hogy ugyanazon a növényen a virágok nem mindig ugyanolyan színűek?! Egyszer ragyogó, telt színűek, máskor fakóbbak, színtelenebbek.
Bármilyen anyagból is épüljön egy ház, a vizet távol kell tartani tőle, legyen az csapóeső, talajnedvesség, talajvíz, vagy felgyülemlő hó. Ez különösen igaz a vályogházakra. Ezek nagyobb kalapot, és komolyabb csizmát, lehetőleg gumicsizmát igényelnek.
A szappan kiváló tisztítószer. Ezt mindenki tapasztalta már a mindennapjai során: nemcsak bőrünkről, de akár ruháinkról is kiválóan lemossa a szennyeződéseket. Sokan őriznek még otthon egy-egy darabot a nagymama régi mosószappanjából. Az ilyen helyeken ezt kincsként tisztelik, és ha van olyan folt, ami mással nem jön ki, akkor lereszelnek belőle egy kis darabot, és használják. A folt ilyenkor gyakran eltűnik, és a utódok hálásan gondolnak vissza a régi idők nagy tudoraira. Régen a mosóporok is szappanból készültek: apróra megőrölték a kész szappant, és így használták. Vízlágyítónak trisót használtak, ezzel növelték meg a szappan hatékonyságát.
A bábból a szemünk előtt kell ki a Pompás Királylepke!
A jó idővel beköszöntével előbújtak a legyek és más rovarok, és velük együtt a pókok is. Bármennyire is hasznosak ezek a nyolclábú élőlények, nem szívesen látjuk őket a lakásban. De ahelyett, hogy elpusztítanánk őket, egyszerűen csak azt kell megakadályoznunk, hogy bejussanak a házakba, vagy ha már bent vannak, mielőbb a szabadba kívánkozzanak.
Mindegy, hogy tél vagy nyár van, a muslicák bármikor megjelenhetnek az otthonunkban, és ha már ott vannak, elég nehéz megszabadulni tőlük. De hogyan kerülnek be a lakásba egyáltalán? Nem, nem az ablakokon...
Valljuk be, otthonunk, munkahelyünk energiatakarékossá, önellátóvá tétele eléggé nehezen összeegyeztető az esztétikummal és ritkán illeszthető be ízlésesen a környezetünkbe egy szélturbina.
Bár úgy néz ki, mintha egy remek festőművész, esetleg egy fantasztikus cukrász alkotta volna ezeket a formákat, valójában a természet egyik csodáját láthatjuk a képeken.
Bármivé, akár emberré is át tud változni a nyestkutya – legalábbis a japánok így tartják. Ma már nálunk is megtalálható ez az eredetileg Kelet-Ázsiában honos kisragadozó. A kölyökkoruktól kezdve emberhez szoktatott nyestkutyák rendkívül kedvesek, mint ezt a Szegedi Vadaspark is bizonyítja, ahol nevelnek ilyen állatokat – az azonban, hogy ez az állatfaj a vadon élő faunánk részét képezze, egyáltalában nem kívánatos.
Ahányszor csak lehetőségem, igényem van rá, használom és dicsérem azokat a fantasztikus kommunikációs vívmányokat, amelyek a mai életünket szolgálják: általuk a tudás olyan elérhetőségbe került az ember számára, mint még soha.
A vadmacska Európa kevéssé ismert, ám veszélyeztetett ragadozója. Hazánkban is élnek, de az emberek alig tudnak róluk valamit: a szakembereknek is nehezére esik megkülönböztetni a házimacskától. Ezt tovább fokozza az a tény is, hogy elég sok hibrid egyed él Magyarország erdeiben, ami a kóbor házimacskáknak köszönhető.
Sokan belevágtak már az avokádó hatalmas magjának csíráztatásába. Ám sokszor csíra helyett a penészesedés indul el.