Érdemes megismernünk a Blue Monday valódi történetét, mert tökéletes példa arra, hogyan lehet egy kamu pszichológiai elméletből globális jelenséget kreálni.

Honnan jött a Blue Monday ötlete?

2005-ben Cliff Arnall, egy walesi egyetem oktatója furcsa megkeresést kapott. Egy Sky Travel nevű utazási iroda felkérte, hogy találjon ki egy "tudományos képletet" arra, hogy melyik az év legdepresszívebb napja. Arnall nem mondott nemet, és előállt egy olyan egyenlettel, amibe belegyömöszölt mindent, ami januárban rossz lehet: hideg idő, karácsonyi adósság, elhagyott újévi fogadalmak, alacsony motiváció.

Az eredmény? Egy teljesen önkényes dátum, amely körülbelül január harmadik hétfőjére esik. A Sky Travel pedig máris megkapta, amit akart: egy tökéletes ürügyet arra, hogy üdüléseket adjon el.

 "Szomorú vagy? Foglalj le egy utat, és minden jobb lesz!"

A sajtó felkapta a témát, mert egy jól eladható sztori volt. Tudományosnak tűnt, volt benne képlet, volt mögötte egy egyetemi oktató, és ráadásul mindenki azonosulni tudott vele. Hiszen tényleg nehéz hónap a január.

Miért nem ér semmit Arnall képlete?

Arnall maga is elismerte később, hogy a képletnek semmiféle tudományos alapja nincs. Nem volt mögötte kutatás, adatgyűjtés, kontrollcsoport vagy bármi, ami egy valódi pszichológiai tanulmányhoz kellene. Egyszerűen összehozott néhány tényezőt, amiről azt gondolta, hogy rosszkedvet okoznak, majd betette őket egy látszólag matematikai formulába.

A probléma ott kezdődik, hogy az emberi hangulat nem számolható ki ilyen egyszerűen. Nem létezik olyan képlet, amibe bedobunk pár változót, és kijön, hogy pontosan melyik napon leszünk a legszomorúbbak. A hangulat függ az egyéni élethelyzetünktől, egészségünktől, kapcsolatainktól, munkánktól, és számtalan más faktortól, amiket lehetetlen egy univerzális egyenletbe sűríteni.

Ráadásul az egész koncepció abszurd: miért pont egy hétfő lenne? Miért pont január harmadik hete? Miért ne lehetne a negyedik vagy az ötödik? Az egész teljesen önkényes, mégis világszerte elterjedt.

Hogyan vált globális jelenséggé egy kamu elmélet?

Azért, mert tökéletesen illeszkedik a marketing logikájába. Elég csak megnéznünk, kik használják ma a Blue Monday-t: fitnesztermek ("Ne hagyd, hogy lenyomjon a szomorúság, gyere edzeni!"), éttermek ("Vigasztaló ételek a legszomorúbb napra!"), online boltok ("Vásárolj magadnak valamit, hogy jobb legyen a kedved!").

A Blue Monday lényegében egy tökéletesen időzített fogyasztói csapda. Januárban amúgy is sokan érzik úgy, hogy nehéz időszak van: vége az ünnepeknek, hideg van, sötét van, pénz nincs. És akkor jön egy állítólag tudományos elmélet, ami megerősíti: igen, igazad van, most tényleg szar. És persze azonnal kínál megoldást is: vegyél ezt, csináld azt, költs erre.

Miért dőlünk be neki?

Mert szeretjük a magyarázatokat. Különösen, ha tudományosnak tűnnek. Arnall neve és a képlet látszólagos komplexitása hitelességet adott az egésznek, és a legtöbb ember nem állt meg azon, hogy utánanézzen, valóban létezik-e ilyen kutatás.

Ráadásál a Blue Monday azért is működik, mert önbeteljesítő jóslat. Ha elég sokszor halljuk, hogy január harmadik hétfője szörnyű lesz, akkor tényleg rosszabbul fogjuk érezni magunkat ezen a napon. Fokozottabban figyelünk a negatív dolgokra, és észre se vesszük a jókat. Aztán meg azt mondjuk: "Ugye megmondtam, hogy szar nap lesz!"

Valóban rosszabb a januári hangulatunk?

Igen, sok embernél valóban rosszabb. De ennek semmi köze a Blue Monday-hez. A szezonális hangulatzavar, az ünnepek utáni leépülés, az anyagi nyomás és a rövid nappalok mind valós tényezők, amik hatással vannak ránk. Csak éppen ezek nem egy konkrét napra koncentrálódnak, hanem az egész téli időszakot érintik.

Ha január nehéz, akkor nem azért, mert a Sky Travel úgy döntötte húsz éve, hanem mert objektíve kihívásokkal teli hónap. De attól, hogy elfogadjuk ezt, még nem kell bedőlnünk egy marketingfogásnak, ami manipulál minket.

Mit tehetünk a Blue Monday ellen?

Először is: ne vegyük komolyan. Ha január közepén látjuk, hogy megint előkerül ez a téma, emlékezzünk rá, hogy puszta kitaláció. Nincs tudományos bizonyíték rá, és az egész egy utazási iroda kreativitásából született.

Másodszor: ha nehéz időszakunk van januárban, ne attribuáljuk egy kamu naphoz. Ha rosszul érezzük magunkat, az valódi oka lehet a téli depressziónak, pénzügyi stressznek vagy bármi másnak, de nem egy random hétfőnek. És ezekre a valódi okokra valódi megoldásokat kereshetünk, nem pedig impulzusvásárlással próbáljuk kompenzálni.

Harmadszor: legyünk kritikusabbak, amikor pszichológiai vagy tudományos magyarázatokat látunk a médiában. Ha valami túl jól hangzik, túl egyszerű, vagy épp jól illeszkedik valakinek az üzleti érdekéhez, érdemes megkérdőjelezni.

A Blue Monday története tökéletes példa arra, hogyan használhatják fel a pszichológiát arra, hogy eladjanak nekünk dolgokat. És bár Arnall maga is sajnálja, hogy a nevét ezzel kapcsolják össze, a macska már régen kiszabadult a zsákból. A Blue Monday él, és minden évben újra felbukkan. De most már tudjuk, hogy mi a valóság mögötte, és talán kicsit immunisabbak vagyunk a manipulációra.