A csontritkulás kialakulásának folyamata

A csontszövet dinamikus, folyamatosan megújuló szövet, amelyben két ellentétes folyamat zajlik párhuzamosan: a csontbontás és a csontépítés. Egészséges egyensúly esetén a csontok szerkezete és sűrűsége stabil marad, azonban a kor előrehaladtával, különösen nőknél a menopauza után, ez az egyensúly felborul, és a csontbontás üteme meghaladja a csontépítését. Ennek hátterében elsősorban a csontanyagcserét szabályozó hormonok, főként az ösztrogén szintjének csökkenése áll. A csontritkulás kezdeti szakaszában jellemzően nincsenek tünetek, ezért is nevezik "csendes járványnak". Az első jel gyakran egy jelentéktelennek tűnő esés következtében bekövetkező csonttörés. A folyamat során a csont belső szerkezete ritkábbá, szivacsos állományú területei nagyobbakká válnak, a csont kérgi (külső) rétege elvékonyodik. A betegség kialakulását számos tényező befolyásolja, mint a genetikai hajlam, a kalcium és D-vitamin hiánya, mozgásszegény életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok) hosszú távú szedése, valamint egyes betegségek, mint a pajzsmirigy-túlműködés vagy a cöliákia. A csontritkulás megelőzésének kulcsa a csontok fiatal korban történő erősítése (a csúcs-csonttömeg növelése), majd az idősebb korban bekövetkező veszteség minimalizálása.

Kulcsfontosságú ásványi anyagok és vitaminok

A csontok egészségének fenntartásához több létfontosságú tápanyag együttes jelenléte szükséges.

  • A kalcium a csontok fő alkotóeleme, felnőttek számára a napi ajánlott bevitel 1000-1200 mg, amit ideális esetben elsősorban természetes forrásokból, mint tejtermékek, szardínia (csontokkal együtt fogyasztva), sötétzöld leveles zöldségek és kalciummal dúsított élelmiszerek révén érdemes biztosítani.
  • A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához és a csontokba való beépüléséhez. Napfény hatására bőrünkben termelődik, de megtalálható zsíros halakban, tojásban, gombákban is. A téli hónapokban, különösen az északi országokban gyakran szükséges a D-vitamin pótlása.
  • A K2-vitamin aktiválja az oszteokalcin nevű fehérjét, amely segíti a kalcium csontokba épülését, és megakadályozza annak lerakódását az erekben. Fermentált élelmiszerekben, különösen a nattóban (fermentált szójabab) és bizonyos sajtokban található.
  • A magnézium szerepet játszik a kalcium szabályozásában és más csontképző folyamatokban. Forrásai a diófélék, magvak, hüvelyesek és az étsokoládé. 
  • A cink és a mangán enzimek alkotórészeiként vesznek részt a csontépítésben. Cinket a húsokban, tengeri ételekben, magvakban, mangánt pedig a dióban, zabpehelyben találhatunk.
  • A szilícium a kollagénszintézisben és a csontmátrix kialakításában játszik szerepet, és nagy mennyiségben megtalálható a kölesben, zabpehelyben és a gyógynövények közül a zsurlóban. A bór szintén szükséges a csontok egészségéhez, és elsősorban gyümölcsökben, zöldségekben és diófelékben található meg.