Egyre több forró nyári nap, újra és újra megdőlő melegrekordok, vízhiány, vízvisszatartás szükségessége. Az Alföld térségében, nap mint nap találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel. Manapság azonban már nemcsak halljuk, hanem látjuk, sőt bőrünkön érezzük a klímaváltozás, a nem fenntartható emberi tájhasználat hatásait. A perzselő forróság és a tikkasztó szárazság embert, állatot és növényt egyaránt próbára tesz.
Mit érzékel ebből egy városi ember?
Kertünkbe kilépve is beláthatjuk, hogy az elmúlt években még a szükségszerű öntözés és tápanyagutánpótlás sem feltétlen elég egy elfogadható mennyiségű és minőségű zöldség-, gyümölcstermés eléréséhez, vagy egy kellemes, zöldellő virágos rész - hát még az egysíkú pázsit - fenntartásához.
Mit tehetünk, hogy mégis élhetővé, sőt élvezhetővé tegyük környezetünket?
Az alkalmazkodás egy jól bevált módszer!
Őshonos növény- és állatfajaink hosszú évezredek alatt a Pannon biogeográfiai régió egyedi klímájához adaptálódtak. A száraz gyepeket alkotó őshonos növényfajok állományai több ezer éve bizonyítják, hogy képesek a hosszabb ideig tartó száraz időszakokban a kevés felvehető tápanyag mellett is virágba borulni, évről évre termést érlelni és szaporodni, miközben ellenállnak a jelenlévő kórokozóknak, emberi beavatkozás nélkül. Erre a tájidegen, más országokból érkező és különböző üzletekben kapható dísznövények vagy szántóföldi növények azért nem képesek, mert egészen más klímán fejlődtek ki. Ez utóbbiak hazánkban folyamatosan igénylik az intenzív emberi segítségnyújtást életben maradásukhoz (tápanyagutánpótlás, öntözés, kórokozók elleni védelem), amely részünkről állandó odafigyelést és energiát kíván.
Érdemes eltanulnunk az élővilág által gyakorolt alkalmazkodás képességét és a változó klímánkhoz optimalizálni döntéseink sorát életterünk kialakításakor. Olyan egyszerű megoldási praktikákat vethetünk be kertünkben, mint például az árnyékoló eszközök, esővízgyűjtők használata, amelyek lehetnek akár természetesek is. Kellemes, más növények számára is kedvezőbb megtelepedési feltételeket biztosító, mikroklíma javító hatással bírhat néhány fa telepítése, cserjeszoknyával kiegészítve. Az esővizet mindig egy helyre vezetve, kis tavat kialakítva máris egy madarakat, kétéltűket és hüllőket vonzó oázist hozhatunk létre.
Lehet sokszínű, virággazdag, önfenntartó az én kertem is?
Egy kert, vagy csak egy kis virágágyás megtervezése izgalmas és kreatív feladat. Mielőtt belevágunk, érdemes átgondolni az egyes lépéseket, hogy az eredmény tartós elégedettséggel tölthessen el minket. Ha szeretünk a természetben kikapcsolódni, feltöltődünk a szabadban, örömünket leljük az élővilág apró csodáinak megfigyelése során, fontosnak érezzük a természetes környezetünk megóvását, akkor érdemes a kínálkozó lehetőséget megragadnunk és már kertünket egy természetközeli, sokszínű, élettel teli, kevés gonddal kialakítható és később szinte önfenntartó kis szigetté alakítanunk.
Hogyan érjem ezt el?
Egy természetközeli, emberi beavatkozástól többé-kevésbé mentes vadvirágos gyepen az adott termőhelyre való növények közösséget alkotnak, közöttük a mennyiségi arányok, a vertikális szintezettség, a virágzás és termésérlelés időben való elkülönülése természetes úton rendeződik. A kertünkben ezt a szakértelemmel, kellő tapasztalati háttér megléte mellett összeválogatott, kikísérletezett magkeverékek használatával érhetjük el. Magyarországon egyedülálló módon a Vadvirágvilág csapata egy olyan Kertészetet alakított ki, ahol kizárólag őshonos, kifejezetten szárazságtűrő és stressztűrő, a hazai éghajlati viszonyok között is vitális növények magjaiból állítják össze a vetésre használható magkeverékeket. A webshopban böngészve számos virággazdag magkeverék közül választhatunk, legyen szó beporzó rovarok csalogatásáról, rézsű gyepesítéséről vagy virágos szegélynövényzet kialakításáról. A megkeverékek zöme igen fajgazdag, 25- akár 60 fajt magába foglaló. Ugyanis egy - néhány év alatt kialakuló - zöldfelület akkor tudja a környezeti viszontagságokat sikeresen átvészelni - közösség szinten(!), ha sokszínű, magas a rugalmas ellenállóképessége (rezilienciája), azaz mindig maradnak olyan fajok, amelyek egyedei túlélnek és benépesíthetik az aktuálisan kipusztuló egyedek nyomán keletkezett üres élettereket.
A magkeverékeinkből kialakuló növényzet éppen ezeket az előnyöket nyújtja!
