Mit metszhetünk?

Igaz, a régi öregek úgy mondják: akkor metszünk január-februárban, ha már túl vagyunk a tél leghidegebb részén. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mikor is vagyunk túl, az elmúlt évek időjárása ugyanis meglehetősen változatosra sikerült, és akkor még egészen visszafogottan fogalmaztunk, hiszen volt már részünk januári tavaszban és márciusi, áprilisi télben is.

De mi is a lényege a tél végi ritkító metszésnek? Leginkább az, hogy szellősebbé tegye a fánkat, bokrunkat, alakíthassunk a korona alakján, méretén, segítsük majd a gyümölcsképződést, illetve megakadályozzuk a felkopaszodást, és persze a növényvédelemben is szerepe van.

Nem kell a végleges állapot elérésére törekedni, tavasszal még az elérendő formára igazíthatjuk a növényünket, a január végi, február eleji metszés lényege, hogy a fa, bokor nyugalmi állapotában végezzük el a nagyobb beavatkozásokat, amelyek egyébként veszélyesek lehetnek a növényre.

De mit is lehet ilyenkor metszeni? A januári hónap megfelelő a kúszónövények, bokrok, lombhullató fák és cserjék megmetszésére, de a gyümölcsfákat és a virágzó, valamint az árnyas fákat is meg lehet metszeni ilyenkor. Ne metsszünk meg olyan tavasszal virágzó növényeket, mint a birs, az aranyvessző, gyöngyvessző (spirea), mert ezzel eltávolítjuk tavaszi virágait. Ha szükséges, metsszük meg virágzás után.

Ugyanazok a szabályok

Sövényeken nem kell ritkító metszést alkalmazni ilyenkor, azt az ifjító metszéssel együtt végezzük el. A januári metszésnek ugyanazok az aranyszabályai, mint bármelyik másiknak: éles, biztonságos szerszámokat használjunk, amelyeket minden metszés után tisztítsunk, fertőtlenítsünk. Múlt heti összeállításunkban mutattuk be a háztartási ecetet, mint alternatív növényvédelmi szert. Az ecetes oldat például kitűnő a szerszámok fertőtlenítéséhez, hogy ne vigyük át a kórokozókat egyik növényről a másikra.