A probléma mértéke

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Föld lakosságának több mint 90%-a lélegzik be olyan levegőt, amelynek szennyezettsége meghaladja a WHO által ajánlott határértékeket. Ez évente 4,2 millió korai halálozáshoz vezet. A kutatások azt mutatják, hogy ez a szennyezés nem csak a tüdőnket, hanem az elménket is támadja.

Várandós nők és anyák

Új kutatások erős összefüggést mutattak ki a légszennyezés és a várandósság alatti, valamint a szülés utáni mentális egészségi problémák között:
•    A depresszió a várandós nők körülbelül 10%-át érinti világszerte.
•    A szorongás, különösen a második trimeszterben, az egyik leggyakoribb pszichiátriai rendellenesség a várandósság és a szülés utáni időszakban.
•    A tanulmányok kimutatták, hogy a légszennyezés növeli az akut stressz kockázatát a várandósság során.

Gyermekek és serdülők

A gyermekek különösen érzékenyek a légszennyezés hatásaira fejlődő idegrendszerük miatt:
•    A kutatások szerint a légszennyezésnek kitett gyermekeknél gyakrabban fordulnak elő viselkedési és kognitív változások, alacsonyabb IQ, valamint megnövekedett szorongás és depresszió kockázata.
•    Egy hosszú távú tanulmány kimutatta, hogy a magas légszennyezettségnek kitett gyermekeknél gyakoribb a pszichopatológia kialakulása felnőttkorban, beleértve a depressziót, szorongást és az öngyilkos magatartást.
Idősek
Az idősebb korosztály szintén fokozott kockázatnak van kitéve:
•    A 60 év feletti népesség 5-7%-a szenved depresszióban vagy szorongásban.
•    A kutatások azt mutatják, hogy a légszennyezés felgyorsíthatja a kognitív hanyatlást és hozzájárulhat a szorongás és depresszió kialakulásához ebben a korcsoportban.

Társadalmi-gazdasági tényezők

A tanulmányok rámutatnak, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú egyének aránytalanul nagyobb mértékben vannak kitéve a légszennyezés mentális egészségre gyakorolt negatív hatásainak:
•    A WHO szerint a légszennyezésnek kitett 7,3 milliárd ember 80%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban él.
•    A 2,8 milliárd ember, aki veszélyes szintű PM2.5 koncentrációnak van kitéve (35 µg/m³ felett), 98,6%-a közepes jövedelmű országokban él.

Biológiai mechanizmusok

A kutatók több mechanizmust is azonosítottak, amelyeken keresztül a légszennyezés befolyásolhatja a mentális egészséget:
1. Oxidatív stressz: A szennyező anyagok oxidatív stresszt okozhatnak az agyban, ami hozzájárulhat a mentális egészségi problémák kialakulásához.
2.  Neuroinflammáció: A légszennyezés gyulladást okozhat az idegrendszerben, ami összefüggésbe hozható a depresszióval és más mentális zavarokkal.
3.  HPA-tengely diszfunkció: A szennyezők befolyásolhatják a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt, ami a stresszválasz szabályozásában játszik kulcsszerepet.

Cselekedni kell!

A kutatások egyértelműen rámutatnak a légszennyezés és a mentális egészség közötti összetett kapcsolatra. Ez a felismerés sürgős cselekvésre szólít fel mind egyéni, mind társadalmi szinten:
•  Több kutatásra van szükség a pontos mechanizmusok megértéséhez és célzott beavatkozások kifejlesztéséhez.
•  A közegészségügyi stratégiáknak együttesen kell kezelniük a környezeti és mentális egészségi kérdéseket.
•  Különös figyelmet kell fordítani a sérülékeny csoportokra irányuló védelmi intézkedésekre.
•  A városfejlesztési és környezetvédelmi politikáknak figyelembe kell venniük a légszennyezés mentális egészségre gyakorolt hatásait.
A légszennyezés és a mentális egészség kapcsolatának megértése és kezelése kulcsfontosságú az egészségesebb és boldogabb társadalmak kialakításához. Ez nem csak környezetvédelmi, hanem sürgető közegészségügyi kérdés is, amely azonnali és összehangolt cselekvést igényel.