15 / 2008 db bejegyzés — 3. oldal
A jódról, mint nélkülözhetetlen nyomelemről igen keveset lehet hallani napjainkban. Általában beérjük annyival, hogy jódozott sót veszünk a boltban, és úgy véljük, ezzel le is van tudva. Napjainkban az emberiség akár harmadát is veszélyeztetheti jódhiány. A legmagasabb kockázatú csoportba tartoznak a várandós nők, valamint az olyan területeken élők, ahol a talajban, így a táplálékban is nagyon kevés a jód.
Az ártéri japánkeserűfű, más néven az ázsiai keserűfű az egyik leginkább elterjedt invazív növény a világon. Európába először 1823-ban hozták, egy hollandi botanikus kertbe, onnan vadult el. Később dísz-növényként és takarmányként is ültették. Gyökerein keresztül kiválasztott kémiai anyagok segítségével teljes mértékben gátolja más fajok csírázását és egyedfejlődését, ezért nagyon körültekintően kell ültetni. És miért írunk egy ilyen növényről? Mert csodálatos gyógyhatásai vannak.
A változékony, csapadékos időjárás kedvez a baktériumok szaporodásának. Ilyenkor könnyebben megfázunk és gyakoribbak a felső légúti megbetegedések is.
Sokáig úgy tudtuk, hogy a madarak egyáltalán nem érzik a chili csípősségét. Egy 2025 végén ismertetett amerikai kísérlet ezt árnyalja. A madarak nagyjából 500 000 Scoville-egység felett kevesebb csípős magot esznek, a szellempaprika erősségénél pedig már hozzá sem nyúlnak. Az eredmény jól illeszkedik abba, amit a chili és a madarak közös evolúciójáról tudunk. Végigmegyünk a kísérleten és azon, miért tompább a madarak csípősségérzékelése. Szó lesz Guam szigetének „madárpaprikájáról” és a mókuscickányról is, amely az ember mellett az egyetlen emlős, amely kifejezetten szereti a csípőset. A végén azt is megnézzük, mit jelent mindez a téli madáretetésre.
A kakukkfű a légúti fertőzések ellen évszázadok óta használt, bevált gyógynövény. Köhögés ellen különösen ajánlott, mert fellazítja a letapadt nyálkákat.
A kutatók több mint 600 olyan vírusfajt találtak fogkeféken és zuhanyfejeken, amelyek baktériumokat fertőznek meg - és sok közülük korábban ismeretlen volt.
A népiesen bodorrózsaként emlegetett, hivatalosan szuharnak (Cistus sp.) nevezett cserje a világ mediterrán éghajlatú vidékeinek őshonos növénye. A mályvafélék rendjében, a szuharfélék családjának nemzetsége. A bodorrózsa mintegy két tucat fajtáját különböztetik meg genetikai vizsgálatok alapján. A legtöbb fajtája rendelkezik egészségre kedvező hatással, ám a különböző fajok hatásai nem teljesen azonosak.
A Penn State és a Cornell Egyetem kutatói 2026-ban egy egyszerű nassolós kísérlettel mutatták meg, hogy csípősebb salsa mellett 28%-kal kevesebb nasi fogy. A különbséget nem valamilyen különleges hatóanyag okozza, hanem az evés tempója. A csípős falatot lassabban esszük, ezért a teltségérzet még evés közben megérkezik, és hamarabb abbahagyjuk. Az alábbiakban végignézzük, mit mértek a kutatók, mit tesznek ehhez hozzá a korábbi vizsgálatok, és hogyan használhatjuk ezt otthon.
Egy friss kutatás szerint a bélbaktériumaink nem csak egyszerű megfigyelői az érzelmeinknek - aktívan befolyásolják, hogyan reagálunk a stresszre, ráadásul mindezt a napszaktól függően teszik. Igen, jól olvastad: a bélflóránk olyan, mint egy precíz svájci óra, csak épp a stressz-szintünket szabályozza.
Az avar a természetben számottevő védelmi rendszert képez. Részben takarja és melegen tartja a talajt, búvó- és táplálkozó helyet nyújt különféle élőlények számára; részben pedig a természetes körfolyamatok révén lebomlásával folyamatos tápanyag-utánpótlást biztosít a termőföld s így a növények számra. Ha mindenhol összeszedjük a faleveleket, akkor pont ettől a nélkülözhetetlen természetes tápanyag-utánpótlástól fosztjuk meg környezetünket.
A szelídgesztenye több mint egyszerű őszi csemege. Évezredes múltja, meglepő egészségügyi előnyei és a legújabb tudományos felfedezések izgalmas történetet mesélnek erről a sokoldalú növényről.
Az ecetet már évezredek óta ismerjük. Az első feljegyzések időszámításunk előtti 3000-ből származnak. Kezdetben szőlőmustból készítették, de Kínában rizsborból állították elő a sűrűbb változatát. Az ecetet tartósítószerként, tisztítószerként és sokoldalú gyógyszerként alkalmazták.
Ezzel a módszerrel bárki megállapíthatja saját maga, hogy fertőzött-e Candida gombával. A Candida nagymértékben elterjedt a lakosság körében. Egyes szakemberek szerint a populáció közel 80 %-a érintett ebben a témában. A candidás tünetek egyre nagyobb teret hódítanak a helytelen táplálkozás és az antibiotikumok, gyulladáscsökkentők és szteroid készítmények mértéktelen használata miatt.
Napjainkban sokan törekednek arra, hogy kertjük tökéletesen rendezett, szinte steril környezetet mutasson. Ám ez a tendencia gyakran ellentétes a természet működésével és hosszú távon káros lehet. Nézzük meg, miért érdemes visszatérni a természetesebb módszerekhez, és hogyan alkalmazhatjuk a talajtakaró komposztot kertünkben.
Ahogy egyre kevesebb napfény ér bennünket ősszel, többségünk észreveszi, hogy energia szintje csökken. Reggelente nehezebben indulunk, napközben erősebb vágyat érzünk édes dolgokra, és általában kevésbé vagyunk jókedvűek. Testünk érzi a környezet változását, akkor is, ha tudatosan nem figyelünk rá. Konkrét biokémiai folyamatok indulnak be szervezetünkben, amint a napfény mennyisége visszaesik.