Egy igazi különlegesség: SAVANYÚ BIRSALMA BEFŐTT
A birsalma nem csak sajtnak és kompótnak való, különlegesen finom savanyúság készíthető belőle.
Vendég
15 / 2191 db bejegyzés — 13. oldal
A birsalma nem csak sajtnak és kompótnak való, különlegesen finom savanyúság készíthető belőle.
A birsalmát sokféleképpen használjuk fel: illatosítja a konyhát, főzhetünk belőle levest, édes vagy sós kompótot és más finomságokat. Ám leggyakrabban birsalmasajt készül belőle. A rózsafélék családjába tartozó birsalma Délnyugat-Ázsia kaukázusi területeiről származik, az alma és a körte közeli rokona.
Az ártéri japánkeserűfű, más néven az ázsiai keserűfű az egyik leginkább elterjedt invazív növény a világon. Európába először 1823-ban hozták, egy hollandi botanikus kertbe, onnan vadult el. Később dísz-növényként és takarmányként is ültették. Gyökerein keresztül kiválasztott kémiai anyagok segítségével teljes mértékben gátolja más fajok csírázását és egyedfejlődését, ezért nagyon körültekintően kell ültetni. És miért írunk egy ilyen növényről? Mert csodálatos gyógyhatásai vannak.
Idén lesz 20 éve, hogy megjelent a mozikban a Holnapután című amerikai katasztrófafilm. A film fő konfliktushelyzetét az adja, hogy az éghajlat melegedésének következtében egyre több édesvíz kerül a sarki jégsapkákból az óceáni áramlatokba, többek között a Golf-áramlatba is.
A téli hónapokban különösen fontos odafigyelni a tüdőnk egészségére. A rendszeres mozgás és a megfelelő étrend szintén elengedhetetlen, de van néhány természetes módszer a tüdő jobb működésének elősegítésére:
A változékony, csapadékos időjárás kedvez a baktériumok szaporodásának. Ilyenkor könnyebben megfázunk és gyakoribbak a felső légúti megbetegedések is.
Több fűszernövény is szépen eléldegél télen az ablakpárkányon, érdemes kísérletezni. Kezdjük a kevésbé érzékeny növényekkel, amelyek jobban tűrik a konyha melegét, az éjszakai lehűlést és a változó páratartalmat, pl. a metélőhagymával, kakukkfűvel, levélpetrezselyemmel.
A mellek fájdalma nagyon riadalmat kelt minden hölgyben, különösen azért, mert manapság, az internet-orvosok korábban gyorsan hajlamosak vagyunk komoly következtetéseket levonni. A mellfájdalomnak azonban nem kell mindig aggasztónak lennie. A nők körülbelül kétharmadát érinti a reproduktív éveik alatt, és a 15-40 évesek egyik leggyakoribb panasza. A mellfájdalomnak számos oka lehet, ezért fontos, hogy tájékozott légy, hogy ha kell, idejében megtehesd a szükséges lépéseket.
A légutakban lerakódott nyálka akár hetekig is ott maradhat, ha nem kúráljuk magunkat.
Görcsoldó hatású, főleg a hasnyálmirigy, a gyomor és az epehólyag területén, de csillapítja a fejfájást, és jó az arcüreg problémákra is.
Dr. Németh István, belgyógyász, akupunktúrás orvos kúratapasztalata
Sok embert érint, főleg idősebb korban.
A jódról, mint nélkülözhetetlen nyomelemről igen keveset lehet hallani napjainkban. Általában beérjük annyival, hogy jódozott sót veszünk a boltban, és úgy véljük, ezzel le is van tudva. Napjainkban az emberiség akár harmadát is veszélyeztetheti jódhiány. A legmagasabb kockázatú csoportba tartoznak a várandós nők, valamint az olyan területeken élők, ahol a talajban, így a táplálékban is nagyon kevés a jód.
Felsorolni is nehéz az almaecet jótékony hatásaitAz alma a legnépszerűbb és az egyik legegészségesebb gyümölcsünk. Nem véletlen tehát, hogy a belőle készült ecet megsokszorozza és jócskán kibővíti a gyümölcs gyógyerejét! Nem mindegy azonban, hogyan használjuk.
Az ecetet már évezredek óta ismerjük. Az első feljegyzések időszámításunk előtti 3000-ből származnak. Kezdetben szőlőmustból készítették, de Kínában rizsborból állították elő a sűrűbb változatát. Az ecetet tartósítószerként, tisztítószerként és sokoldalú gyógyszerként alkalmazták.