A frontérzékenység a vegetatív idegrendszer zavarára vezethető vissza, semmi esetre sem lehet tehát normális és egészséges jelenségnek tekinteni. Általában a szervezet leggyengébb pontján lép fel betegség, ott jelentkezik panasz, ahol a legkevésbé működik jól a szervezet.

A különböző időjárási jelenségek más-más panaszokat okoznak. Problémát válthat ki a meleg front, a hideg front, a meleg szél, a szmog, a szélsőséges hőmérsékletingadozás stb. Ugyan nem tartozik szorosan az időjárási változások közé, mégis hatással van ránk a napfolttevékenység, ami csupán 11­-12 évente tetőzik.  Elsősorban a vese­ és májpanaszok, valamint a szív­ és idegrendszeri betegségek tünetei súlyosbodnak ilyenkor. A kimutatások szerint napfoltmaximumok idején az emberek nyugtalanabbak, agresszívabbak lesznek.

A biometeorológia egyik legfontosabb megfigyelése arra vonatkozik, hogy milyen hatást gyakorolnak az évszakok az emberi szervezetre. A következőkben azokat a szezonális panaszokat és betegségeket vesszük sorra, amelyek egy­egy évszakhoz köthetők, illetve egy adott évszakban gyakoribbak.

Tavasz – Migrén, álmatlanság, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, ízületi panaszok és bőrproblémák léphetnek fel ilyenkor.
Nyár – Vesegörcs, epegörcs, szénanátha és egyéb allergiás panaszok, bőrbetegségek, infarktus, hasmenés és bélhurut alakulhat ki.
Ősz – Megfázás, nátha, asztmás rohamok, légzéssel kapcsolatos egyéb problémák, májbetegségek (májgyulladás, sárgaság), valamint bizonyos érrendszeri panaszok (embólia és trombózis) jelentkezhet.
l – Különböző gyulladások, bronchitis, magas vérnyomás, cukorbetegség, székrekedés, hályogos panaszok jellemzőek ebben az évszakban – főleg zöld hályog, hiszen az a külső időjárási viszonyokra intenzíven reagáló szemnyomással függ össze.