Kávéháborúk a tudományban - kinek van igaza?

Az elmúlt évtizedekben a kávé körüli tudományos vita kezdett hasonlítani egy izgalmas krimihez: minden új kutatás más gyanúsítottat mutatott. Egyes tanulmányok szerint a kávé a szív- és érrendszeri problémák első számú közellensége, mások viszont mint egészségünk hű szövetségesét emlegették. A kérdés különösen fontos, hiszen a kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital - gyakorlatilag mindannyiunk életében jelen van, akár isszuk, akár nem.

Az egyik sarokban ott álltak azok a kutatások, amelyek szerint a rendszeres, nagy mennyiségű kávéfogyasztás az aorta - testünk legnagyobb artériája - merevségéhez vezethet. Ez pedig nem jó hír, hiszen minél rugalmatlanabb ez az ér, annál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A másik sarokban viszont ott sorakoztak azok a vizsgálatok, amelyek szerint a napi három csészénél több kávé kifejezetten véd az érelmeszesedés ellen - vagyis megakadályozza, hogy az erekben lerakódások képződjenek.

8412 kávézó nem tévedhet - avagy mit mutat a legújabb kutatás

A londoni Queen Mary Egyetem kutatói úgy döntöttek, egyszer s mindenkorra tiszta vizet (vagy inkább tiszta kávét?) öntenek a csészébe. Egy olyan átfogó vizsgálatba kezdtek, amely mind méretében, mind alaposságában felülmúlja az eddigieket. A British Heart Foundation által támogatott kutatásban 8412 résztvevő szív- és érrendszerét vizsgálták meg a legmodernebb képalkotó eljárásokkal.

"Annak ellenére, hogy a kávé világszerte hatalmas népszerűségnek örvend, különböző jelentések eltántoríthatják az embereket annak élvezetétől" - magyarázza Kenneth Fung, a tanulmány társszerzője. "Bár ebben a tanulmányban nem tudunk ok-okozati összefüggést bizonyítani, kutatásunk azt jelzi, hogy a kávé nem olyan káros az artériákra, mint azt a korábbi tanulmányok sugallták."

Mennyi az annyi? - A számok nyelvén

A kutatók három csoportra osztották a résztvevőket: a "visszafogott" kávézók (napi egy csésze vagy kevesebb), a "mérsékelt" fogyasztók (napi egy-három csésze) és a "lelkes kávérajongók" (napi három csészénél több) táborára. És hogy senki ne érezze magát kívülállónak: a vizsgálatban még olyan emberek is részt vettek, akik napi 25 csészével fogyasztottak - bár őket végül külön kategóriaként kezelték a kutatók.

"Bár tanulmányunk olyan egyéneket is magában foglalt, akik napi 25 csészét isznak, a legmagasabb kávéfogyasztású csoportban az átlagos bevitel napi öt csésze volt" - árulja el Kenneth Fung.

Az eredmények pedig meglepőek: amikor összehasonlították az artériák állapotát a három csoport között, gyakorlatilag semmi különbséget nem találtak. Sem a mérsékelt, sem a lelkes kávéfogyasztók ereinek állapota nem volt rosszabb, mint azoké, akik alig vagy egyáltalán nem ittak kávét.

És ami még fontosabb: ez az eredmény akkor is változatlan maradt, amikor a kutatók figyelembe vették az összes olyan tényezőt, ami befolyásolhatja az erek egészségét - legyen szó életkorról, nemről, testsúlyról, dohányzásról, alkoholfogyasztásról, magas vérnyomásról vagy cukorbetegségről.

Mit mond a szívsebész?

Prof. Metin Avkiran, a British Heart Foundation orvosigazgató-helyettese, aki nem vett részt a kutatásban, különösen fontosnak tartja az ilyen nagyszabású vizsgálatokat. "A kávé szív- és érrendszerre gyakorolt hatásának megértése olyan téma, amit a kutatók és a média már régóta feszegetnek" - magyarázza. "Számos egymásnak ellentmondó tanulmány mond különböző dolgokat a kávéról, és nehéz lehet kiszűrni, mit higgyünk és mit ne."

És mi a végső tanulság? A kutatás eredményei szerint nyugodtan élvezhetjük kedvenc reggeli italunkat - persze észszerű keretek között. A kávé és a szívegészség kapcsolata korántsem olyan sötét, mint azt korábban gondoltuk, sőt! De a kutatók azért folytatják a vizsgálódást, hogy még pontosabb ajánlásokat tehessenek a biztonságos napi mennyiségről.