Nem, ez nem szívroham

"Valami baj van a szívével" - hangzik el gyakran, amikor valakinél stroke-ot diagnosztizálnak. Pedig a stroke nem szívbetegség, hanem az agy "balesete". Dr. Rafael Alexander Ortiz, a Lenox Hill Kórház neurológusa szerint ez az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tévhit. A stroke során ugyanis az agyban történik a baj: vagy elzáródik egy ér (ez történik az esetek 87%-ában), vagy megreped egy artéria. És bár 2019-ben világszerte minden tizedik haláleset hátterében stroke állt, a gyors felismeréssel és megfelelő ellátással ma már korántsem reménytelen a helyzet.

Amikor minden perc számít

"A stroke nem várhat" - ez nem egy drámai túlzás, hanem orvosi tény. Amikor az agy nem kap elég oxigént, percenként körülbelül félmillió idegsejt pusztulhat el. De van egy jó hír: a modern orvostudomány már képes visszafordítani a stroke hatásait - ha időben érkezik a segítség. "A vérrögoldó kezelés vagy a minimálisan invazív beavatkozások sok betegnél teljes gyógyulást eredményezhetnek" - magyarázza Dr. Ortiz. A kulcsszó azonban az időzítés: aki a tünetek jelentkezése után három órán belül kórházba kerül, jóval nagyobb eséllyel épül fel maradandó károsodások nélkül.

A néma gyilkos

De mi van akkor, ha nincsenek tünetek? Meglepő, de létezik "néma" stroke is - és sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Egy kutatás döbbenetes eredményt hozott: egyetlen év alatt a több mint 11 millió stroke-esetből mindössze 770 ezer járt észlelhető tünetekkel. A többit csak később, más vizsgálatok során fedezték fel az MRI felvételeken, fehér foltok formájában. Ezek a tünetmentes stroke-ok ugyanolyan veszélyesek: növelik egy újabb, már tünetekkel járó stroke, valamint a demencia kockázatát.

FAST - négy betű, ami életet menthet

Arcferdülés. Kargyengeség. Beszédzavar. Ez a három tünet, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. A nemzetközileg használt FAST szabály ezt a három életmentő jelet és a gyors cselekvés fontosságát rejti:

  • F mint Face (Arc): Az arc egyik fele lebénul, a mosoly féloldalassá válik
  • A mint Arm (Kar): Az egyik kar gyengévé válik, emeléskor erőtlenül lehanyatlik
  • S mint Speech (Beszéd): A beszéd elkezdhet dadogni, furcsán, elmosódottan hangzani
  • T mint Time (Idő): Azonnal hívni kell a mentőket (112)!

Fontos: Nem kell mindhárom tünetnek jelentkeznie - egyetlen jel is elég ok arra, hogy mentőt hívjunk. Ilyenkor nincs idő arra, hogy "várjunk, hátha elmúlik", vagy hogy előbb a háziorvost próbáljuk elérni.

Fiatalon is megtörténhet

Sokan gondolják úgy, hogy a stroke csak az idősek betegsége. Ez az a tévhit, ami végzetes lehet. Bár igaz, hogy 55 év felett minden évtizeddel duplázódik a kockázat, a statisztikák megdöbbentő képet festenek: a stroke-os kórházi felvételek harmada 65 év alatti beteget érint. Sőt, az összes iszkémiás stroke nagyjából 15 százaléka fiatal felnőtteknél és kamaszoknál következik be.

Mi állhat ennek hátterében? A szakemberek szerint a modern életmód "ajándékai": a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, valamint a dohányzás. Ezek a rizikófaktorok már fiatalkorban is jelentkezhetnek - de a jó hír az, hogy életmódváltással jelentősen csökkenthetjük a veszélyt. A rendszeres mozgás, az egészséges étrend, a stresszkezelés és az alkoholfogyasztás mérséklése nem csak az időskori, de a fiatalkori stroke-ok nagy részét is megelőzheti.

Van visszaút

"A stroke után már semmi nem lesz olyan, mint régen" - hallani gyakran. De ez így nem teljesen igaz. Dr. Ortiz szerint a modern orvostudomány egyik legnagyobb eredménye, hogy ma már a stroke-ot követően is van esély a teljes vagy részleges felépülésre. A statisztikák biztatóak: a betegek 10 százaléka szinte teljesen felépül, további 25 százalék pedig csak minimális károsodással gyógyul.

Az agy ugyanis hihetetlen regenerálódási képességgel rendelkezik, különösen a stroke-ot követő első 2-3 hónapban. Ez az az "arany időszak", amikor az intenzív rehabilitáció a legnagyobb eredményeket hozhatja. De a történet nem ér véget a harmadik hónappal: bár lassabb ütemben, de még fél év után is várható javulás.

A felépülés természetesen sok mindentől függ: az érintett agyi terület nagyságától, helyétől, és persze attól is, milyen gyorsan érkezett a segítség. De egy dolog biztos: a stroke utáni élet nem feltétlenül jelent tehetetlenséget vagy kiszolgáltatottságot. A rehabilitáció, a kitartás és a megfelelő támogatás mellett sok beteg képes visszanyerni önállóságát, és teljes értékű életet élni.

A stroke felismerése nem orvosi diploma kérdése. Egy mosolyt megkérni, egy kart felemeltetni, néhány szót kimondatni - ennyit bárki meg tud tenni. És néha ennyi elég lehet ahhoz, hogy egy élet ne törjön ketté. A tudás már a miénk - a kérdés csak az, merünk-e cselekedni, amikor számít.