Bár a legújabb technológiák lassan szivárognak át a gyakran hagyományokra támaszkodó mezőgazdasági munkákba, a fejlődés nyújtotta lehetőségeket a hazai gazdák is kihasználhatják.
Eperszedő robot, hálózaton kommunikáló növényvédő drón, önjáró metszőautomata – ma már számos olyan megoldással találkozhatunk a nemzetközi piacon (de leginkább az Egyesült Államokban, ahol az európai léptékhez viszonyítva hatalmas termőterületek ideális pályája a robotizáció), amelyek akár még csak pár évvel ezelőtt is tudományos fantasztikumnak számítottak volna.
Persze az új technológia csak lassan terjed el, részben a magas induló költségek, a jogi szabályozás vagy éppen a potenciális felhasználók megszokott megoldásokhoz való ragaszkodása miatt – de a kisebb-nagyobb újítások révén állandó a mozgás és a fejlődés az agrárium területen. Ez Magyarországtól sem vonatkoztatható el: hazánk teljes, 93 ezer négyzetkilométeres területének több mint a fele termőterületnek számít, nem csoda, hogy az ország gazdasága és társadalma is erős szálakkal kapcsolódik a mezőgazdasághoz, mely sokaknak életformát és megélhetést biztosít.
Egyre többen fordulnak az elmúlt évtizedek hullámvölgye után a helyét és a megbecsülését talán egyre inkább újra megtaláló hivatás felé, amelyben a szakmai tudás és az elhivatottság mellett egyre fontosabb szerepet játszik a technológia.
Talán nem reális vízió, hogy rövid időn belül drónok tömege lebeg a magyar gazdák földjei felett és robot műveli a szőlőt, annyi azonban biztos, hogy kisebb lépések is növelhetik a növénytermesztés termelékenységét és hatékonyságát, vagy egyszerűen csak könnyebbséget jelenthetnek a napi munkamenetre nézve. Forrás: hvg
