Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején.
„Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató a hasonlóság a jelenlegivel” – mondta a tudós.
Könyvében – The Rise and Reign of the Mammals (Az emlősök felemelkedése és uralma) – megjegyzi, hogy a mai világ melegebb részein élő emlősök gyakran kisebbek, mint a hűvösebb területeken élők, ez a Bergmann-szabályként ismert ökológiai elv.
Noha az okok nem teljesen ismertek, valószínű, hogy a kisebb állatok bőrfelülete a térfogatukhoz képest nagyobb a termetesebbekhez képest, így könnyebb levezetni a felesleges hőt.
A könyv megjelenése előtt elmondta, hogy a zsugorodás a klímaváltozással való megküzdés gyakori módja.
„Ez nem azt jelenti, hogy minden emlős kisebb lett, de úgy tűnik, ez az általános trükk, amikor gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Ha a hőmérséklet valóban gyorsan nő, könnyen lehetséges, hogy az emberi testméret csökkenni fog” – mondta Brusatte.
Nem minden szakértő vallja, hogy az emelkedő hőmérséklettel mérséklődik az emlősfajok testmérete. Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint gyenge a bizonyíték, amelyet a tanulmány bemutat, ellenben a hőmérséklet és az emlősök mérete közti összefüggés oka gyakran a rendelkezésre álló élelem szűkössége.
Lister azt a vélekedést sem osztja, hogy az ember „összemegy” a globális felmelegedés miatt.
„Az embernél már nem igazán működik a természetes szelekció. Ha így lenne, akkor azt kellene látnunk, hogy a nagyobb testű emberek a klímaváltozás miatt meghalnak, mielőtt utódaik születnének. Nincs ilyen a mai világban. Ruhát viselünk, fűtünk, és klímaberendezésünk van arra az esetre, ha túl nagy a meleg” – mondta a kutató.