A düh - akár csak néhány percre is - megváltoztathatja az erek működését, ami valószínűbbé teheti a szívrohamot és a stroke-ot. A felfedezés magyarázatot adhat arra, hogy sok esetben miért dühroham előzi meg a sztrókot vagy a szívrohamot.

Ez az eredmény egy olyan fiatal felnőtteken végzett vizsgálatból származik, akik látszólag jó egészségnek örvendtek. A résztvevőket arra kérték, hogy gondoljanak olyan múltbéli élményekre, amelyek feldühítették őket, miközben a keringési rendszerük különböző aspektusait mérték. Természetesen egyikük sem kapott szívrohamot vagy agyvérzést e folyamat során, de tapasztalták az erek működésének károsodását, amely összefüggésbe hozható az ilyen kimenetelű eseményekkel.

Ez arra utal, hogy az intenzív érzelmek hozzájárulhatnak a szíveseményekhez azoknál az embereknél, akiknek már amúgy is rossz az egészségi állapotuk - mondja Daichi Shimbo, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa.

Másfajta kutatások azt sugallják, hogy a szívrohamot intenzív érzelmi élmények is kiválthatják. Egy tanulmány például azt találta, hogy a szívrohamot megelőző egy órában az emberek több mint kétszer akkora valószínűséggel éltek át dühöt vagy érzelmi zaklatottságot, mint az előző nap ugyanebben az egyórás időszakban. Az e mögött meghúzódó mechanizmus azonban tisztázatlan maradt.

Miért fontos a düh- és stresszkezelés?

A düh és stressz hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, szívbetegségek, és mentális zavarok. Az érzelmek megfelelő kezelése javíthatja az életminőséget és csökkentheti a szívroham kockázatát.

Egyszerű gyakorlatok düh és stressz kezelésére

Mélylégzés

A mélylégzés segít aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert, amely ellazítja a testet és csökkenti a stresszhormonok szintjét.

Ülj le kényelmesen, hunyd be a szemed, és lélegezz mélyen az orrodon keresztül, majd lassan fújd ki a levegőt a szádon. Ismételd meg ezt 5-10 alkalommal.

Progresszív izomrelaxáció

A progresszív izomrelaxáció segít felismerni és csökkenteni a feszültséget a testben, ami hozzájárulhat a stressz és a szorongás csökkentéséhez, valamint a jobb alváshoz és általános közérzethez.

Feküdj le vagy ülj le kényelmesen egy csendes helyen. Zárd be a szemed és fókuszálj a légzésedre. Kezdd a lábujjaiddal: lassan feszítsd meg őket, tartsd meg 5-10 másodpercig, majd engedd el. Lépj tovább a lábadra, vádlidra, combodra, majd haladj feljebb a tested különböző részein, egészen az arcizmokig.

Miután minden izomcsoportot megfeszítettél, lassan lazítsd el őket, érezd a feszültség elengedését. Figyeld meg, hogyan érzi magát a tested a feszítés és a lazítás után. Minden izomcsoport lazítása után vegyél mély lélegzetet, majd lassan fújd ki. Fókuszálj a nyugodt, ritmikus légzésre az egész folyamat alatt. Ismételd meg a folyamatot szükség szerint, amíg el nem éred a teljes relaxációt.

Ez a technika naponta alkalmazható, különösen stresszes időszakokban, hogy segítsen a test és az elme megnyugtatásában.

Testmozgás

A fizikai aktivitás csökkenti a stresszhormonokat és növeli az endorfinok szintjét, javítva a hangulatot.

Válassz egy számodra élvezetes tevékenységet, mint a séta, futás, jóga, vagy tánc, és szánj rá napi 20-30 percet.

Meditáció

A meditáció segít a jelen pillanatra fókuszálni, csökkentve a szorongást és dühöt.

Ülj le egy csendes helyen, fókuszálj a légzésedre, és figyeld meg a gondolataidat ítélkezés nélkül. Kezdd napi 5 perccel, és fokozatosan növeld az időtartamot.

Írásterápia

Az írás segít feldolgozni az érzelmeket és azonosítani a stresszt kiváltó tényezőket.

Szánj napi 10-15 percet arra, hogy leírd a gondolataidat és érzéseidet. Koncentrálj arra, hogy mi okozott stresszt vagy dühöt, és gondolkodj el a megoldásokon.

Ezek a gyakorlatok nemcsak a düh és stressz azonnali kezelésében segítenek, hanem hosszú távon is javítják az általános mentális és fizikai egészséget.