Fényszegény, meleg körülmények között növényeink hajlamosak a megnyúlásra, könnyebben megbetegszenek, a tetvek és az atkák hamar meglepik őket.
A levéltetvek általában zöldek, de lehetnek fekete, szürke vagy narancssárga színűek, ezek az apró rovarok a hajtáscsúcsokat és a bimbókat kedvelik. A megtámadott levelek eltorzulnak, összekunkorodnak majd elsárgulva lehullanak. A levéltetvek a legtöbb dísznövényen megjelenhetnek. A pajzstetvek a levelek fonákján, különösen az erezeten tapadnak meg, apró, barna, pajzs alakú szemölcsszerű élősködők. A kifejlett egyedeket viaszos külső pajzs védi, mint erre nevük is utal. Legtöbbször új növénnyel érkeznek. Nem válogatósak, szinte minden növényen megtelepszenek, különösen szívesen pálmákon, fikuszokon, citrusféléken, leandereken. Az üvegházi molytetű szintén apró kártevő, a fehér molylepkéhez hasonlít, sokan liszteskeként ismerik. Különösen kedveli a begóniákat, hibiszkuszokat, fuksziákat. A levelek fonákján élősködő zöld lárvák a növény nedvét szívják és ragacsos „mézharmatot” hagynak maguk után. Az erősen érintett levelek megsárgulnak és lehullanak. A takácsatka szintén apró, a növény nedveit szívogató kártevő, amely meleg és száraz viszonyok között gyorsan megjelenik. A levél fonákján lapulnak, a levél színén sárga foltok láthatóak, majd a levél le is hullik. Szinte minden szobanövényen megjelenhetnek. A levelek és a szárak között időnként fehér, pókhálószerű szövedék jelenik meg.
Ha a szobában röpködő kis „állatkákat” veszünk észre, keressük meg a megtámadott növényt. Ha a levelek foltokban sárgulnak, pöndörödnek, a hajtáscsúcsok torzak, levéltetvek támadására gyanakodhatunk. A tetvek jelenlétére a növényen és környékén megjelenő ragacsos réteg is felhívja figyelmünket. A tetvek és a liszteskék választják ki ezt a mézszerűen ragadós anyagot. A „mézharmaton” gyorsan megtelepszik a korompenész, ami tovább gyengíti a növényt. A korompenész megszűnik, ha a kártevőket sikerül kiirtanunk.
Ha nem fedezzük fel időben a sokszor igen apró állati kártevőket, azok gyorsan szaporodnak, szívogatják a leveleket, és a növény legyengül. Kezdetben az erős vízsugárral történő lemosás, vagy alapos áttörlés is segíthet, de nagyobb szaporulat ellen gazdaboltban szerezzünk be permetezőszert.
A Vitaflóra temékcsalád legújabb tagja a Vitaflóra Növénytisztító permet levéltetvek, pajzstetvek és atkák elleni védekezést segíti. A növényt lemosásszerűen kell lepermetezni, a permet által bevont kártevők elpusztulnak. A Vitaflóra Növénytisztító permet nagy előnye, hogy lakásban korlátozás nélkül használható, nem tartalmaz mérgező vegyi anyagot. Az erőteljesen megnyúlt, vagy teljesen friss hajtásokon végezzünk permetezési próbát, ne kezeljük egyszerre a teljes növényt. A bútorra, padlóra került anyagot vízzel le kell törölni.
A beteg növényt ne tápoldatozzuk, csak a kártevő teljes elpusztítása után adagoljuk a növény fajtájának megfelelő Vitaflóra tápoldatot, kezdetben kisebb dózisokban. A szokásos hígításra a növény regenerálódása után álljunk vissza.
Ha minden növényünk újra egészséges, tartsuk szem előtt, hogy a legjobb védekezés a megelőzés. Párásítsunk rendszeresen a fűtött szobában, a szobai kártevők legtöbbje nem szereti a magas páratartalmat, növényeink azonban jól érzik magukat. Minden növényt rendszeresen a megfelelő Vitaflóra tápoldattal tápláljunk, az erős, jó kondíciójú növény kevésbé hajlamos a megbetegedésre. Ha új növény kerül hozzánk, vizsgáljuk át lombozatát, nehogy így kerüljön kártevő többi növényünkre.
