Erre a rendszeres hangulat, és munkakedv ingadozásra már az ókori görögök is felfigyeltek, s tudásukat beépítették az orvostudományba. A vizsgálat kezdetekor az orvosok kiszámították, hogy jó, vagy rossz napja van-e a betegnek, mert ettől függött az alkalmazandó terápia sikere. Tudásuk ezután sok-sok évszázadra homályba merült, majd a múlt század derekán ismét felbukkant, a hangzatos bioritmus név alatt. 

Mint minden új tudomány, a bioritmus is számtalan szakembert megihletett. Azok, akik felismerték mekkora hatása van a mindennapi életünkre, forradalmian új szemszögből kezdték vizsgálni a mentális és szervi betegségeket, illetve azok következményeit. 
Bioritmusunk jelentősen befolyásolja életünket már a megszületésünk pillanatától kezdve.
Az újszülötteknél a legválságosabb napnak a 11 napot tartják, amikor is az első bioritmus-váltónap van (ekkor következhet be leggyakrabban valami probléma: hányás, hasmenés, vagy még súlyosabb tünet), s ha eltelik a 33. nap, és túl van a baba egy teljes cikluson, mondhatjuk, hogy túl van a nehezén.
Az emberi bioritmus három részből áll, melyek eltérő hosszúságúak.