A Borneón élő, föld alatt virágzó pálmafától kezdve a madagaszkári orchideáig, amely egész életét más növényeken növekedve tölti, a kutatók még mindig évente tucatnyi új fajt fedeznek fel. Azonban a becslések szerint több mint 100 000 növényfaj vár még felfedezésre, és ezek többsége vélhetően a kihalás szélén áll.

A kutatás célja és jelentősége

A Kew Királyi Botanikus Kertek által vezetett új projekt rávilágít azokra a területekre, ahol a botanikusoknak a keresésre kellene összpontosítaniuk. Madagaszkártól Bolíviáig a tudósok azonosították a növényi sokféleség területeit, hogy felgyorsítsák az azonosítást. A New Phytologist folyóiratban megjelent tanulmány a Kew kutatóinak tavalyi elemzésére épül, amely kimutatta, hogy a még le nem írt növényfajok háromnegyedét valószínűleg a kihalás fenyegeti.

A tudósok úgy vélik, hogy az ismeretlen fajok kulcsot jelenthetnek a jövőbeli gyógyszerek felfedezéséhez, üzemanyagokhoz vagy más innovációkhoz.

Szakértői vélemények

Alexandre Antonelli professzor, a Kew tudományos igazgatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta: "A kutatás célja, hogy segítsen jobban célzott természetvédelemben és felgyorsítsa a növényfelfedezések ütemét. Figyelmeztetett, hogy a jelenlegi azonosítási ütem mellett sok faj ki fog halni, mielőtt a tudomány egyáltalán megismerné őket."

"Az ENSZ jelenlegi célkitűzései szerint ebben az évtizedben a bolygó 30%-át védjük – de nem tudjuk, mely területeket kell védeni, hacsak nincs meg a megfelelő információnk" - mondta Antonelli.

"A korábbi kutatások kimutatták, hogy a biológusok nem voltak különösebben hatékonyak a biodiverzitás dokumentálásában. Újra és újra ugyanazokra a helyekre tértünk vissza, és elhanyagoltunk néhány olyan területet, amely sok fajt tartalmazhat" - tette hozzá.

A "sötét foltok" földrajzi eloszlása

A régiók többsége Ázsiában található, 22 olyan területtel, amely további kutatást igényel, beleértve Szumátra szigetét, a keleti Himaláját, az indiai Assamot és Vietnamot. Afrikában Madagaszkárt és Dél-Afrika Cape tartományait azonosították, míg Dél-Amerikában Kolumbiát, Perut és Délkelet-Brazíliát emelték ki.

Szinte minden terület átfedésben van a már korábban biodiverzitási "forró pontként" azonosított területekkel – olyan bolygórészekkel, amelyek gazdagok élővilágban, de a pusztulás fenyegeti őket.

A kutatás jelentősége a biodiverzitás megőrzésében

Dr. Samuel Pironon, a londoni Queen Mary Egyetem biológia előadója, a Kew tiszteletbeli kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője elmondta: "Minden ország egyetértett abban, hogy megőrzi és helyreállítja a biodiverzitást, beleértve a növényi biodiverzitást is. Hogyan tehetjük ezt meg, ha nem tudjuk, milyen fajokról beszélünk, vagy mi a biodiverzitás és hol tudjuk helyreállítani?"

Kihívások és lehetőségek

Sok olyan országban, ahol ezek a sötét foltok előfordulnak, korlátozott a kapacitás a fajok hivatalos azonosítására. A kutatók remélik, hogy az elemzés inspirálni fogja a jövőbeli együttműködéseket a kutatóintézetek és a helyi emberek között világszerte.

A tudósok figyelmeztettek, hogy a nagyközönség ne gyűjtsön fajokat saját maga, a biodiverzitás bolygón való mozgatásának szigorú nemzetközi törvényei miatt, valamint mert ez potenciálisan veszélyeztetheti a fajok túlélését. Azonban azt javasolták, hogy az ezeken a területeken élő növényekről készített fényképek megosztása állampolgári tudományos platformokon segíthet.

Pironon hozzátette: "Ez nagyszerű lehetőség a tudósok és az állampolgárok közötti partnerség megerősítésére, mert az olyan platformok, mint az iNaturalist, mindkettőre támaszkodnak. Az emberek fényképeket készítenek olyan dolgokról, amelyekről úgy gondolják, hogy érdekesek lehetnek a világ többi része számára, és a tudósok kulcsfontosságúak, mert segítenek azonosítani ezeket a fajokat."

Jövőbeli lépések

Jövő hónapban a kormányok találkoznak a Cop16 biodiverzitási csúcstalálkozón a kolumbiai Caliban, először azóta, hogy 2022-ben megállapodtak a Földön lévő élet elvesztésének megakadályozására irányuló célkitűzésekről ebben az évtizedben.

Forrás: theguardian.com