Az amerikai Duke Egyetem oktatói és hallgatói széleskörű vizsgálatot hajtottak végre 36 állatfajon, elsősorban főemlősökön és majmokon. A csapat egy úgynevezett henger-tesztet alkalmazott: élelmet helyeztek el egy átlátszó csőben, melynek mindkét vége nyitott. A kihívást az étel nyílásokon keresztüli megszerzése jelentette.
A tanulmány eredménye szerint az emlősök közül az emberszabásúak teljesítettek a legjobban, ezáltal az abszolút agyméret tűnt az intelligencia kulcsának. A henger-tesztet ekkor még azonban nem végezték el madarakon. A brit Oxford Egyetem, valamint a német Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói varjakkal, csókákkal és hollókkal is elvégezték a tesztet.
A csapat először megtanította a madarakkal hogyan szerezhetik meg a jutalmat egy nem átlátszó cső két végén keresztül, majd megismételték a tesztet az átlátszó csővel. Az állatok természetükből adódóan közvetlenül a csövön keresztül próbálnának az élelemhez jutni, amint meglátják azt. A hollók azonban minden alkalommal a cső végein keresztül próbálkoztak, a csókák és a varjak is közel 100 százalékos teljesítményt nyújtottak. Vagyis a gorillákkal azonos szinten teljesítettek!
Ez azt bizonyítja, hogy a madáragy kifejezetten hatékony, hiába kisebb az abszolút mérete. A méreten kívül tehát más tényezők is lehetnek, melyek fontosak az intelligencia esetében, például az agysejtek sűrűsége.
