Ezek a plakkok csökkentik a verőerek rugalmasságát, és akadályozzák a tápanyagok és az oxigén szervekhez való eljuttatását.
A folyamat három lépcsőre osztható fel:
1. Zsírlerakódás
Az artéria belső falának károsodása miatt lipoprotein molekulák halmozódnak fel az érfal felső rétege alatt. Az artéria károsodása csekély mértékű, ami a véráramlást gyakorlatilag nem befolyásolja.
2. Lágy plakk
A plakk helyén bekövetkező ismételt sérülések hatására az artériafal középső rétege megvastagszik. Koleszterin, zsírok, kötőszövet és vérből származó anyagok lerakódása leszűkíti az ércsatornát, gátolva ezzel a vér áramlását.
3. Kemény plakk
Az érfal mindhárom rétege érintett, az ér csaknem teljesen elzáródik.
Az érelmeszesedés tünetei
Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy a szervezet mely részének verőerei érintettek. Ha a koszorúerek, koszorúér-görcs jelentkezhet. Típusos esetben a szegycsont mögött vagy a szívtájékon érezhető szorító-nyomó jellegű fájdalom tapasztalható, mely a felhasba, a fogakba, a hátba, a bal karba sugárzik, pihenésre enyhül, terhelésre, stressz-szituációra fokozódik.
Súlyos esetben szívinfarktus alakulhat ki nem szűnő koszorúér-görccsel, hányingerrel, hányással, halálfélelemmel. A szívinfarktus az esetek egy részében hirtelen szívhalálhoz vezet.
Ha az agyi verőerek érintettek a meszesedésben, fokozatos szellemi leépülés, heveny formában agylágyulás (agyi infarktus, stroke) jelentkezhet, mely féloldali bénulást hagyhat maga után.
Amennyiben a végtagok verőerei károsodnak, egyre kisebb testmozgás esetén jelentkező terhelési, pihenésre szűnő fájdalom jelentkezhet, később az érintett végtagrészek elhalhatnak, mely amputációs megoldást igényel.
Ha a beleket ellátó verőerek esetében jelentkezik az érelmeszesedés, kezdetben étkezésre jelentkező görcsös hasi fájdalom tapasztalható, később a bél adott szakasza elhal, kilyukad, hashártyagyulladást eredményezve.
Ha a veseverőerek területét érinti az érszűkület, a veseműködés beszűkül. Az érelmeszesedés a verőerek falának zsákszerű kiöblösödését is okozhatja.
Mit jelent a trombózis kifejezés?
Thrombosis a vérrög orvosi megnevezése, amely a véralvadás, vérzéscsillapítás részeként érsérülést követően keletkezik. Koszorúérbetegségben a vérrög nem külső sérülést követő természetes folyamat eredményeként keletkezik, hanem az artériafal belső rétegének károsodása miatt, amelyet a zsíros lerakódás (atheroma) okoz.
Egészséges állapotban az artéria belső rétege sima, amikor viszont atheroma képződik rajta, elveszíti ezt a tulajdonságát, sőt a kiemelkedő plakk fel is repedhet. Ilyenkor véralvadást segítő sejtek (vérlemezkék) tapadnak a repedéshez, hogy lezárják. Ha az ér nincs túlságosan leszűkülve, nem történik egészségkárosodás. Ha súlyos szűkület áll fenn, már kisméretű vérrög is komolyan akadályozhatja a véráramlást.
