53 szavazattal, 28 ellenében jóváhagyták a végleges szöveget. A javaslatot így már csak egy lépés választja el az együttdöntési eljárás megvalósulásától: az EP plenáris ülésének is el kell fogadnia a szöveget. Ez a szavazás jövő évi belga EU-s elnökség ideje alatt várható.

Az eredetileg az EU szárazföldi, folyami és tengeri élőhelyeinek 2030-ig történő helyreállítását célzó intézkedések végrehajtására irányuló jogszabály hosszú utat járt be, mire idáig eljutott. Az év elején a javaslat váratlanul a Manfred Weber néppárti képviselőcsoportja által vezetett agresszív dezinformációs és rémhírterjesztő kampány célpontjává vált.

A júliusi plenáris szavazás során az Európai Parlament jelentősen felhígította a törvénytervezetet, így az a leggyengébb álláspontot képviselte a Bizottság javaslatához és az EU Tanács általános megközelítéséhez képest. Az ezt követő háromoldalú tárgyalásokon kompromisszumokat kötöttek, hogy a november 9-én elért megállapodásban minden érintett félnek megfeleljenek. Emögött jelentős civil nyomás is volt, és tükrözi a közös munkát, illetve a háromoldalú megállapodás elérése érdekében folytatott tárgyalások során tett engedményeket.

Az Európai Parlament részéről már csak a végső, plenáris ülésen történő szavazás hiányzik, amire várhatóan 2024. elején kerül sor. A jogalkotási folyamat lezárásához a Tanácsnak még egy utolsó hivatalos jóváhagyást kell adnia, ami – tekintettel arra, hogy a szöveg a múlt héten már zöld utat kapott az uniós tagállamoktól – csak formalitás lesz.

Ez a szavazás egyúttal az ökoszisztémák helyreállításáról szóló első uniós törvényt támogató, több hónapos, példátlan mozgósítás eredménye: több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, több mint 200 nem kormányzati szervezet, számos éghajlatvédelmi aktivista és több mint egymillió aláírás az erős törvényt követelő polgároktól sürgette a döntéshozókat.

A #RestoreNature koalíció szerint (amelynek munkáját a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége is támogatta) öröm volt látni, hogy a megállapodás megkötése óta hogyan nőtt a törvény támogatása. A környezetvédelmi bizottság most egyértelműen elkötelezte magát amellett, hogy a törvényt még a következő európai választások előtt elkészíti. Ugyanakkor még mindig kiábrándítónak tartják, hogy néhány európai parlamenti képviselő nem hajlandó megvédeni Európát és polgárait az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének pusztító hatásaitól. Most már a Parlament teljes házán múlik, hogy kövesse példáját, és igennel szavazzon a természet helyreállításáról szóló törvényre.

“A jogszabály februárban történő elfogadása után civil szervezetként a megvalósításra fogunk koncentrálni. Ez a folyamat éppen a magyar EU elnökség idején kezdődik majd, ezért hazai civil szervezetként hangsúlyozni fogjuk a nagy tavaink védelmét és a vízgyűjtő területük helyreállításának fontosságát. Ez különösen azért fontos, mert a Kárpát-medencében az elmúlt 300 évben a vizes élőhelyek 84%-át vesztettük el” – jelentette ki Kun Zoltán, a szövetség elnöke.