A Meta-Gallup 142 országban végzett új felmérése szerint a 15 éves és idősebb emberek 24%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy meglehetősen magányosnak érzi magát a "Mennyire érzi magát magányosnak?" kérdésre válaszolva.
A felmérés azt is megállapította, hogy a magányosság aránya a fiatal felnőttek körében a legmagasabb: a 19 és 29 év közötti fiatal felnőttek 27%-a számolt be arról, hogy nagyon vagy meglehetősen magányosnak érzi magát. Meglepő módon a legalacsonyabb arány az idősebb felnőttek körében mérték. A 65 éves és idősebb embereknek mindössze 17%-a számolt be arról, hogy magányosnak érzi magát.
A 45 éves és idősebb felnőttek több mint fele egyáltalán nem érezte magát magányosnak, míg a 45 évnél fiatalabbak többsége azt válaszolta, hogy legalább egy kicsit magányosnak érzi magát, ha nem is nagyon vagy meglehetősen magányosnak.
„Számos kutatás rámutat a magány és a társadalmi elszigeteltség veszélyeire az idősebb felnőttek körében” - mondta Ellyn Maese, a Gallup vezető kutatási tanácsadója a CNN-nek. – „Ez a felmérés igazán jó emlékeztető arra, hogy a magány nem csak az öregedés problémája - ez egy olyan probléma, amely mindenkit érinthet bármely életkorban".
Míg a férfiak és a nők között alig volt különbség a bejelentett magányosságban, néhány országban mindkét irányban jelentős eltérések mutatkoztak, az ország kulturális kontextusától függően. Összességében a 142 országból 79-ben magasabb volt a magányosság érzésének aránya a nőknél, mint a férfiaknál.
A magányosság az új járvány
Országonként körülbelül 1000 embert kérdeztek meg 2022 júniusa és 2023 februárja között, telefonon és személyesen is a kutatók. A felmérés rámutatott a magány veszélyeire, beleértve a mentális és fizikai egészségre gyakorolt negatív hatást, amely akár korai halálozáshoz is vezethet.
Dr. Ami Rokach klinikai pszichológust, az izraeli Or Yehuda Akadémiai Tanulmányok Központjának docense, a magányosság elméletét tanulmányozza. Kezdetben meglepte a pozitív válaszadók alacsony száma, azonban úgy véli, hogy a magukat magányosnak érző emberek globálisan még a bejelentettnél is magasabb arányban lehetnek - különösen a fiatal felnőttek.
Dr. Rokach, rávilágított, hogy a fiatalabbak, akik a felnőtté válás átmeneti szakaszában vannak, az élet számos területén nagyobb bizonytalanságot tapasztalnak, többek között "viharos szerelmi életet, bizonytalanságot a tanulmányukkal, a munkájukkal kapcsolatban, és a szüleiktől való elválás folyamatában". A fiatal felnőttek ezért nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb magányt, mint az idősebb felnőttek, akik már felhalmoztak „bölcsességet, barátokat, egy családot, amely támogathatja őket, és egy közösséget, amely törődik velük".
Mit tehetünk a magányosság ellen
Míg az összes megkérdezett felnőtt 49%-a arról számolt be, hogy egyáltalán nem érzi magát magányosnak, több mint a fele azt válaszolta, hogy legalább egy kicsit magányosnak érzi magát. Az eredmények arra is alkalmat adtak, hogy a kutatók megvizsgálják, milyen társadalmi kapcsolatokra törekszenek az emberek napjainkban
Az egyedüllét nem feltétlenül jelenti a magányosságot, és ennek sok ember a tudatában van.
De az embernek szüksége van a társas kapcsolatokra ahhoz, hogy boldoguljon, és az erős támogató közösségekbe tartozás segíthet, amikor nehézségekkel kell szembenéznünk az életben.
A közösségi média gyakran olyan eszköz, amelyet a fiatal felnőttek arra használnak, hogy kapcsolatot teremtsenek egymással, de ez ártalmas is lehet, amikor mások felturbózott, vagy teljesen hamis valóságot közvetítő posztjait hasonlítják össze a saját valóságukkal. A közösségi médiákban található „cukorszirupos irrealitás” helyett inkább beszélgessünk, csevegjünk barátainkkal, használjuk ki azt a csodát, hogy a távolság már nem akadály. Vegyük fel a kapcsolatot távol élő rokonainkkal, ismerőseinkkel és keressük azon emberek társaságát, akik pozitív energiákat hoznak életünkbe – tanácsolják a szakemberek.
