A kadmiummérgezés akut formája hazánkban ritkán fordul elő; elsősorban bizonyos munkahelyeken, például galvanizáló és ércfeldolgozó üzemekben, műanyaggyártó telephelyeken és elektrotechnikai üzemekben. Kisebb mennyiségben tengeri halak fogyasztása, dohányfüst belégzése, egyes fémtartalmú csomagolóanyagok (például alufólia) élelmiszerrel történő érintkezése által, illetve a levegőből és a csapvízből, valamint a régi amalgám fogtömésekből is bekerülhet a szervezetünkbe, enyhébb krónikus tüneteket kiváltva.

A kadmiummérgezés tünetei

Akut belégzés esetén a gőzben lévő nagyon apró kadmiumrészecskék a felső légutakban okoznak irritációt. Ekkor orrfolyás, köhögés, torokkaparás jelentkezhet. Ha a nehézfémszemcsék nem akadnak fenn a felső légutak csillószőrös sejtjein és lejutnak a tüdő mélyére, a léghólyagocskákba, akár tüdőgyulladást (pneumonitist) is kiválthatnak. Mindkét esetben felléphet láz, végtagfájdalom, gyengeség vagy fejfájás. Szájon keresztül nagyon ritkán kerül a szervezetbe nagyobb mennyiségű kadmium, ha mégis, akkor hányás, hasi görcsök, hasmenés, súlyos esetben véres hasmenés, kiszáradás léphet fel, mely  rendszerint kórházi kezelést igényel.

A levegőből és a táplálékból azonban kis mennyiségben folyamatosan bekerül a szervezetbe, és felhalmozódása rákkeltő hatású. A kadmiummérgezés régóta ismert, jelenléte újabban felmerült egyes szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében is.