15 / 501 db bejegyzés — 10. oldal
Azért, mert nyitott szájjal lélegzel alvás közben – és ez nem csak kényelmetlenség, hanem komoly egészségügyi probléma. Az éjszakai szájlégzés csökkenti az oxigénfelvételt, rontja az alvásminőséget, fogszuvasodást okoz, és akár arcdeformációt is eredményezhet gyerekeknél.
Igen, a D-vitamin mellé elengedhetetlen a K2-vitamin szedése, mert önmagában a D-vitamin paradox helyzetet okozhat: növeli a kalciumfelszívódást, de K2 nélkül a kalcium nem a csontokba épül be, hanem az érfalakban rakódik le, meszesedést okozva. Ezt a jelenséget "kalcium-paradoxonnak" nevezik – amikor valaki D-vitamint szed a csontjai erősítésére, de közben akaratlanul növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A Rotterdam Study, amely több mint 4800 ember 10 éves követését vizsgálta, kimutatta: akik magas K2-bevitellel rendelkeztek, 50%-kal kisebb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben.
Igen, létezik – orvosi neve hideg csalánkiütés (cold urticaria), és a téli hónapokban jelentkező bőrtünetek mögött gyakran ez áll. A hidegallergia nem pusztán kiszáradás vagy kellemetlenség, hanem immunrendszeri túlérzékenység, ami a bőr hidegnek való kitettségét követően akár perceken belül tüneteket okoz.
Így lopod vissza az énidődet az alvás rovásáraMunka, gyerek, bevásárlás, takarítás, főzés. Végre este tíz óra, mindenki alszik, csend van. És pontosan akkor, amikor le kellene feküdni, valami furcsa dolog történik: elővesszük a telefont, bekapcsoljuk a tévét, vagy egyszerűen csak ülünk, és nézünk a semmibe. Nem azért, mert nem vagyunk fáradtak – hanem pont azért, mert végre senki nem akar tőlünk semmit.
A épszerű medvecukor, egyes gyógynövényes teák és még néhány édesség is édesgyökeret tartalmaz. Ártalmatlannak tűnik, sőt, sokan kifejezetten egészségesnek tartják, mert sokoldalú gyógynövény. De az édesgyökér tartalmaz egy olyan hatóanyagot is, ami komoly vérnyomásemelkedést okozhat, és akinek amúgy is magas a vérnyomása, annak ez kifejezetten veszélyes lehet.
Van egy ideg a testünkben, ami gyakorlatilag végigjárja az egész törzset: a homlokból indul, lemegy a nyakon, érintkezik a szívvel, a tüdővel, a gyomorral, a belekkel. Ez a vagus ideg, és szerepe óriási. Ő kapcsolja be a nyugalom állapotát, ő mondja meg a testnek, hogy vége a veszélynek, most már lenyugodhat.
Nincs üzenet, nincs hívás, sőt, néha még csak nem is a zsebedben van a telefon. Mégis teljesen biztosan érezted a rezgést. Ez nem képzelgés, nem tébolyodtál meg, és nem vagy egyedül. A jelenségnek neve is van: fantomrezgés-szindróma, és a modern kor egyik legtipikusabb neurológiai mellékhatása.
Minden este lehajtjuk a fejünket ugyanarra a párnára, amibe beletemetjük az arcunkat, amibe beleszuszogunk, amit ölelünk. Sokunknak van olyan párnája, amit évek óta használunk, és még eszünkbe sem jut, hogy talán már régen cserére szorulna. Pedig miközben azon alszunk, apró lények milliói élnek benne, táplálkoznak a lehullott bőrünkből, és ürüléküket hagyják a szálak között.
Amikor rossz levegőminőségről beszélünk, általában az utcai szmogra gondolunk. De a valóság az, hogy az otthonunk levegője gyakran szennyezettebb, mint a kinti. Bútorainkból formaldehid párolog, tisztítószereinkből ammónia, festékekből benzol. Ezek az illékony vegyületek éveken át lassan kibocsátódnak, és mi közben naponta órákat töltünk bent, belélegezzük őket.
Évtizedek óta hallgatjuk, hogy a műanyag vágódeszka higiénikusabb, mert lemosható, mosogatógépbe tehető, és nem szívja magába a nedvességet. A fa vágódeszkákat sokak szerint elavult, nehezen tisztítható, baktériumtenyésztő felületnek tartják. Csakhogy a valóság pontosan fordítva van: a fa nem csak hogy nem tart fenn baktériumokat, hanem aktívan meg is öli őket.
A rendszeres, száraz éjszakai köhögéshátterében a legtöbbször allergia, asztma, vagy egyszerűen csak az irritált a torok áll, ám nem mindig. Az éjszakai, fekve jelentkező száraz köhögés ugyanis lehet a szívelégtelenség egyik legkorábbi tünete. És ez nem holmi ritka, egzotikus betegség – évente tízezrek kerülnek kórházba szívelégtelenséggel, sokuknak pedig hónapokkal vagy évekkel korábban már megvoltak a jelek, csak nem ismertük fel.
Van valami különösen frusztráló abban, amikor tudjuk, hogy valami nincs rendben a testünkkel, de az orvosok nem találnak semmit. Az allergiateszt negatív, a vérvétel rendben, a gyomorvizsgálat is tiszta. Mégis ott van a migrén, a bőrkiütés, az emésztési probléma, a szédülés, a szívdobogás. És amikor megemlítjük, hogy bizonyos ételek után rosszabbul érezzük magunkat, akkor jön a legyintés: "Ez pszichés lehet."
Nem a „tökéletes edzés” a cél, hanem a következetes ritmus: terhelés, pihenés, majd újra terhelés. A fejlődés nagy része a két edzés között történik. Ha van alvás, folyadék, rendben van az étkezés, és megfelelően vannak beépítve a pihenőnapok, akkor az edzések, a hosszabb napi fizikai munka is jobban fog menni – és kevesebb az a nap, amikor „semmi kedvem”.
Van egy furcsa jelenség, ami évtizedekkel ezelőtt még szinte ismeretlen volt, ma viszont gyakorlatilag népbetegség: a fenékizmunk egyszerűen elfelejti, hogyan kell dolgoznia. Nem sérül, nem fáj, csak... kikapcsol. És amíg ő lustálkodik, addig a derék, a csípő és a térd veszi át a melót, amire egyáltalán nem lett tervezve. Az eredmény? Krónikus derékfájás, csípőproblémák, térdfájdalmak, anélkül hogy bárki megmondaná, mi is a valódi ok.
Ismerjed ezt a típust, vagy esetleg magadra ismersz? Hétfőtől péntekig nyolc órákat ül a számítógép előtt, alig mozog, aztán szombat reggel felkel, és elhatározza, hogy most aztán rendesen megmozgatja magát. Kétórás futás, intenzív edzőtermi program, vagy egy teljes napot tölt kerékpározással. Vasárnap este pedig alig bír mozogni, hétfőn meg minden izmában fájdalmat érez. Ez a hétvégi harcos szindróma, és sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk.