15 / 2440 db bejegyzés — 12. oldal
Így lopod vissza az énidődet az alvás rovásáraMunka, gyerek, bevásárlás, takarítás, főzés. Végre este tíz óra, mindenki alszik, csend van. És pontosan akkor, amikor le kellene feküdni, valami furcsa dolog történik: elővesszük a telefont, bekapcsoljuk a tévét, vagy egyszerűen csak ülünk, és nézünk a semmibe. Nem azért, mert nem vagyunk fáradtak – hanem pont azért, mert végre senki nem akar tőlünk semmit.
A épszerű medvecukor, egyes gyógynövényes teák és még néhány édesség is édesgyökeret tartalmaz. Ártalmatlannak tűnik, sőt, sokan kifejezetten egészségesnek tartják, mert sokoldalú gyógynövény. De az édesgyökér tartalmaz egy olyan hatóanyagot is, ami komoly vérnyomásemelkedést okozhat, és akinek amúgy is magas a vérnyomása, annak ez kifejezetten veszélyes lehet.
Van egy ideg a testünkben, ami gyakorlatilag végigjárja az egész törzset: a homlokból indul, lemegy a nyakon, érintkezik a szívvel, a tüdővel, a gyomorral, a belekkel. Ez a vagus ideg, és szerepe óriási. Ő kapcsolja be a nyugalom állapotát, ő mondja meg a testnek, hogy vége a veszélynek, most már lenyugodhat.
Nincs üzenet, nincs hívás, sőt, néha még csak nem is a zsebedben van a telefon. Mégis teljesen biztosan érezted a rezgést. Ez nem képzelgés, nem tébolyodtál meg, és nem vagy egyedül. A jelenségnek neve is van: fantomrezgés-szindróma, és a modern kor egyik legtipikusabb neurológiai mellékhatása.
Minden este lehajtjuk a fejünket ugyanarra a párnára, amibe beletemetjük az arcunkat, amibe beleszuszogunk, amit ölelünk. Sokunknak van olyan párnája, amit évek óta használunk, és még eszünkbe sem jut, hogy talán már régen cserére szorulna. Pedig miközben azon alszunk, apró lények milliói élnek benne, táplálkoznak a lehullott bőrünkből, és ürüléküket hagyják a szálak között.
Amikor rossz levegőminőségről beszélünk, általában az utcai szmogra gondolunk. De a valóság az, hogy az otthonunk levegője gyakran szennyezettebb, mint a kinti. Bútorainkból formaldehid párolog, tisztítószereinkből ammónia, festékekből benzol. Ezek az illékony vegyületek éveken át lassan kibocsátódnak, és mi közben naponta órákat töltünk bent, belélegezzük őket.
Évtizedek óta hallgatjuk, hogy a műanyag vágódeszka higiénikusabb, mert lemosható, mosogatógépbe tehető, és nem szívja magába a nedvességet. A fa vágódeszkákat sokak szerint elavult, nehezen tisztítható, baktériumtenyésztő felületnek tartják. Csakhogy a valóság pontosan fordítva van: a fa nem csak hogy nem tart fenn baktériumokat, hanem aktívan meg is öli őket.
A rendszeres, száraz éjszakai köhögéshátterében a legtöbbször allergia, asztma, vagy egyszerűen csak az irritált a torok áll, ám nem mindig. Az éjszakai, fekve jelentkező száraz köhögés ugyanis lehet a szívelégtelenség egyik legkorábbi tünete. És ez nem holmi ritka, egzotikus betegség – évente tízezrek kerülnek kórházba szívelégtelenséggel, sokuknak pedig hónapokkal vagy évekkel korábban már megvoltak a jelek, csak nem ismertük fel.
Van valami különösen frusztráló abban, amikor tudjuk, hogy valami nincs rendben a testünkkel, de az orvosok nem találnak semmit. Az allergiateszt negatív, a vérvétel rendben, a gyomorvizsgálat is tiszta. Mégis ott van a migrén, a bőrkiütés, az emésztési probléma, a szédülés, a szívdobogás. És amikor megemlítjük, hogy bizonyos ételek után rosszabbul érezzük magunkat, akkor jön a legyintés: "Ez pszichés lehet."
Minden év januárjában előkerül valahonnan ez a mondás: a január harmadik hétfője az év legszomorúbb napja. Médiák írnak róla, közösségi oldalakon terjed, emberek komolyan veszik, hogy ezen a napon különösen rossz lesz a kedvük. Aztán jönnek a jó tanácsok, hogyan vészeljük át ezt a borzalmas napot. Csakhogy az egész egy tudományosan nulla lábon álló, kifejezetten manipulatív marketing-trükk, ami húsz éve tökéletesen működik.
Nem a „tökéletes edzés” a cél, hanem a következetes ritmus: terhelés, pihenés, majd újra terhelés. A fejlődés nagy része a két edzés között történik. Ha van alvás, folyadék, rendben van az étkezés, és megfelelően vannak beépítve a pihenőnapok, akkor az edzések, a hosszabb napi fizikai munka is jobban fog menni – és kevesebb az a nap, amikor „semmi kedvem”.
Mindannyian ismerjük ezt a jelenetet, sőt lehet, emlékszünk rá, amikor mi magunk éltük át. A gyerek beleharap egy paprikába vagy egy enyhén csípős fogásba, és azonnal elkezdi piros fejjel üvölteni. Ilyenkor persze a szülő bölcsen megjegyzi, hogy „látod gyermekem, mondtam, hogy a chilipaprika nem való kicsiknek”. De tényleg így van?
Van egy furcsa jelenség, ami évtizedekkel ezelőtt még szinte ismeretlen volt, ma viszont gyakorlatilag népbetegség: a fenékizmunk egyszerűen elfelejti, hogyan kell dolgoznia. Nem sérül, nem fáj, csak... kikapcsol. És amíg ő lustálkodik, addig a derék, a csípő és a térd veszi át a melót, amire egyáltalán nem lett tervezve. Az eredmény? Krónikus derékfájás, csípőproblémák, térdfájdalmak, anélkül hogy bárki megmondaná, mi is a valódi ok.
Télen, amikor a köhögés elkezd gyötörni minket, általában először a gyógyszertárba rohanunk. Ott aztán sorban állnak a különféle szirupok, pasztillák, inhalálók, mind megígérve, hogy enyhítik a tüneteket. De van egy filléres megoldás, ami valószínűleg ott van a fűszerespolcon, és amit évszázadok óta használnak pont erre a célra: a kakukkfű.
Veszünk egy szép új dolgot, örülünk neki, aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy minden más körülötte régiségnek, avultnak, össze nem illőnek tűnik. Az új cipő mellé kell egy új nadrág. Az új nadrághoz egy új ing. Az új inghez egy új kabát. És mire észbe kapunk, az egész gardrób kicseréltük.