A skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre.
A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy átlagember évente akár 68 415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet csupán a főétkezések alkalmával.
Érdekességképpen összevetették az éti kagylókban és az otthon elkészített ételekben előforduló mikroműanyag-szemcsék mennyiségét.
Az eredményeik kevesebb mint két mikroműanyag-szemcsét mutattak kagylónként, amelyek elfogyasztásával tehát évente nagyjából 100, míg az ételekre hulló házi por révén 13 731-68 415 mikroműanyag-szemcse kerülhet egy átlagember szervezetébe.


A kutatók véleménye szerint az otthon készített ételekben kimutatott műanyagszemcsék nem az élelmiszerekből vagy a főzés folyamán kerültek a fogásokba, hanem a házi por révén.
A háztartásokban előforduló porban vagy az általunk belélegzett levegőben lévő mikroműanyagok egyebek között a gumiabroncsokból, szőnyegekből, bútorszövetekből, de ruhaneműkből, például gyapjúkabátokból is származhatnak.
A kutatók véleménye szerint igencsak indokolt lenne egy globális akcióterv kidolgozása a műanyagszennyezés felszámolására, és kutatást indítani annak megállapítására, hogy a környezetben előforduló műanyagszemcsék milyen hatással lehetnek az emberi egészségre.