Ez a parlagfű-kérdés elindított bennem egy gondolatot, egy párhuzamot a Candida – parlagfű valamint a bélflóra – talaj mikro flórája között.
Miben hasonlít a parlagfű és a Candida egymáshoz? A Candida akkor kezd elburjánzani a vastagbelünkben, mikor a bélflóránkat egy pusztító kémiai beavatkozás (antibiotikum-kúra) megtizedelte. Az antibiotikum a Candidára veszélytelen, míg a bélflóra többi összetevőjét írtja. Így a Candida szinte egyeduralkodóvá válik a bélcsatorna azon szakaszán ahol, több száz másik egysejtűvel kellene osztozni a táplálékokon. Aztán a Candida telepek a bélcsatorna egyéb szakaszait is ellephetik és akkor már nagy baj van.
A Candidások közt miért van több allergiás is? Először is tisztáznunk kell, mi az az allergia? Allergiás reakciók akkor lépnek fel bennünk, mikor olyan fehérje töredékekkel találkozik az immunrendszerünk, melyeket nem tudtunk megemészteni aminosavakra, ezeket a fehérje töredékeket ellenségnek „minősíti” az immunrendszerünk és gyulladásos folyamatokat indít ellene, így próbálva megsemmisíteni. Ha tökéletes a bélflóránk, akkor sok olyan egysejtű mikroba is található köztük, amelyek a fehérje töredékeket is képes enzimrendszerével lebontani, ezzel feladatoktól menti meg az immunrendszerünket. A Candidásoknál ezek a mikrobák is legyengültek vagy kihaltak és nincs meg a bélflóra e segítsége az immunrendszer felé, és így folyamatos gyulladások vannak a bélcsatornánkban, melyek legyengítnek bennünket, kevésbé ellenállóvá vállunk más betegségekkel szemben.
Kérdeztem egyik előző bejegyzésemben, hogy miért van annyi Candida? Akkor arra jutottam, hogy az antibiotikumos kezelés és ezután a táplálkozásunkban kell keresni az okokat.
Miért van annyi parlagfű? – teszem fel a kérdést. Ahogy a Candida a modern korunk következménye (antibiotikum kúra és sok finomított szénhidrát fogyasztása), ugyanúgy a parlagfű túlburjánzása is a modern korunk mezőgazdasági és településfejlesztési kultúrájának következménye.
Az olyan talajon, ahol kiirtottuk a humuszban és mikro flórában gazdag telepeket ott a parlagfű egyeduralkodóvá válhat és gyors burjánzásával nem i s hagy lehetőséget a többi növénynek a fejlődésre. Mi a baj a parlagfűvel? Nem a parlagfűvel magával van baj, az egy életképes növény. A baj a környezetében van, amely engedi elhatalmasodni, hogy túl sok legyen belőle. A Candidánál hasonló volt a helyzet, nem a Candidával van a baj, mert ez mindannyiunk bélflórájában megtalálható hasznos összetevő. Nem utólagos pusztításra van szükség sem a Candidánál sem a parlagfűnél. Ahogy a bélflóra regenerálását pre-, pro- és prímbiotikumokkal kell kezdeni, hogy feléledjen a sok összetevős bélflóránk, ugyanúgy a feltört ugart először szerves trágyával kellene dúsítani, hogy elszaporodjanak a talajbaktériumok és kialakuljon a multi kultúrát nevelő feketeföld.
Kanyarodjunk vissza az allergiához! Kik fogékonyabbak az allergiára? Akikben a multikulturális bélflóra gyengélkedik vagy kipusztult. Akiknek a bélflórájában hiányoznak azok a mikrobák, melyek megemésztenék az allergiát okozó fehérje töredékeket, azoknak az immunrendszere nagy nyomás alatt van, és például a nagy mennyiségű parlagfű nagy mennyiségű pollenjének fehérje töredékeivel sem tud megbirkózni és a nyálkahártyája, amely az immunrendszer támadási felülete, állandó gyulladásban van. Milyen érdekes az összefüggés? Ha ép a bélflóránk, nem leszünk allergiásak, ekkor akár fogyaszthatjuk is a parlagfüvet egészséges zöld ételként. Mert különben a nyers, zöld ételek fogyasztása nagyon egészséges!
Mi ebből a tanulság?
Mi, a bennünk lévő bélflóra, környezetünk, a növényekkel és talajjal, és a talajban lévő mikro flórával egy nagy egységet, egy egysége ökoszisztémát alkot, ennek az ökoszisztémának mindenféle drasztikus megváltoztatása részünkről végzetes lehet.
Használjunk több szerves trágyát a talajban és használjunk több prím- és pro biotikumot a táplálkozásunkban! Kevesebb lesz a parlagfű a trágyában lévő multikulturális talaj flóra miatt, kevesebb a Candida és az allergia a multikulturális bélflóra miatt. Legjobb a bajok megelőzése, nem pedig az utólagos gyógyítása!
A következő dologra lettem figyelmes mostanában: a réten vagy egyéb növény-multikultúrában kinőtt parlagfű kisebb növésű, míg a szántóföldeken a napraforgó és kukoricaföldeken (növény-monokultúra) kinőtt parlagfű sokkal magasabb, néhol embermagasságú. Arra gondoltam, hogy a növényvédelmi vegyszeres permetezés és, esetleg a vegyszernek minősülő műtrágyázás valami mutációt generált a parlagfűben és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy ismeretlen fehérje-töredékeivel ismeretlen az immunrendszerünknek, és fokozott immunválaszt (allergiát) generál bennünk.
Természetesen az is igaz, amit a multikulturális bélflóra és a Candida összefüggéseiről írtam. De a mutáció tovább bonyolíthatja az amúgy is bonyolult ökoszisztémás egymásra-hatást.
A bélflóra tanulmányozásánál dr. Hummel Zoltán rájött egy fontos együttműködésre, ami a bélcsatornánkban található.
Az együttműködés három résztvevője: a bélflóra, a bélnyálkahártya és a bélbolyhok kapillárisai. A működési terület a bélbolyhok belseje és külsejének közvetlen környezete.
Hogyan működik együtt a három szereplő? A bélbolyhokat lefedi a bélnyálkahártya. (Több kiló bélnyálkahártyát termelünk naponta.) A bélnyálkahártya nagy vízkötő- képességű mucin rostokból áll. A Mikrorostos Gél állagában és szerkezetében nagyban hasonlít a bélnyálkahártyánkra. Dr. Hummel Zoltán felismerése, hogy az antibiotikumos és egyéb gyógyszeres kezelések miatt lecsökkent bélnyálka helyettesíthető a géllel.
A rostok által megkötött vízben, így a gélben is, nagyon jó környezetre lelhetnek a bélflóra mikrobái. A bélbolyhok belsejében viszont ott vannak a nyirok rendszer kapillárisai, amelyből az immunrendszer kibocsájtja védekező anyagait.
De mi a szerepe itt a jó bélflórának? Ha kellő mennyiségű jó mikrobát tartalmaz a bélflóránk, akkor ez a sok mikroba nem engedi elszaporodni a rossz mikrobákat, és így meg vagyunk védve! Az immunrendszerünk gyulladást gerjeszt a rossz mikrobák behatolási helyein, ezekkel az anyagokkal semmisíti meg a betolakodókat. Ha viszont a betolakodók száma nem lenne mérsékelve a jó bélflóra mikrobái által, akkor a gyulladás fennmaradna, krónikussá válna.
dr. Hummel Zoltán kutató-professzor
a Mikrorostos Gél feltalálója.