A méhek fenyegető pusztulása valószínűleg a túlzott vegyszerhasználatra vezethető vissza. Hiába, a mesterséges beporzás nem eredményez akkora terméshozamot, mint amekkorát a szorgos méhek munkája eredményez.
„A tavaszi fagyok károsíthatják, megbetegíthetik a növényeket. Ha egy ilyen fagy után a növény levele hirtelen elszíneződik, szürkés-ezüstös színű lesz, akkor az Aconitum alapanygból készült homeopátiás gyógyszert feloldva és a gyökérre locsolva gyors felépülést várhatunk. A fák-, bokrok metszése minden esetben sérülés- és fertőzés veszélyét hordozza, hiszen a frissen vágott felületen a kórokozók könnyen behatolhatnak a növény belsejébe. A fertőzések és a sérülések sokszor megelőzhetőek már azzal is, ha tiszta és éles eszközt használunk a metszés során. A jól megtisztított kerti szerszám nem viszi át a „bajt” az egyik növényről a másikra, az éles szerszámmal pedig minimalizálható a sérülés esélye. Az esős tavasz kedvez a gombás betegségek terjedésének. Ha ilyet tapasztalunk, akkor locsoljunk a gyökérre vízben feloldott Natrium sulphuricum-ot. Ültetésnél, ha elkövetjük azt a hibát, hogy túl hideg vízzel öntözzük meg a növényt, akkor előfordulhat, hogy utána gyorsan megbetegszik, amit a levelek hirtelen elszíneződésén vehetünk észre, ezért inkább locsoljunk inkább langyos vízzel.” – Magyarázta Radványi Noémi, homeopata növényvédelmi szakember.
A kártevők ellen az előrelátó gazda azzal védekezik, hogy a természetes ellenségeket hív be a kertjébe; vagyis olyan növényeket ültet, amelyre azok a rovarok jönnek, akik majd megeszik, azt a kártevőt, aki ellen ő védekezni szeretne. Az is jó megoldás, ha úgynevezett „védőnövényeket” ültetünk a féltett növény mellé. Az őrző-védő szolgálatot azok a növények látják el a legjobban, amelyeket az adott kártevő messzire elkerül.
