Ezt azt jelenti, hogy ismét óraátállítás lesz, pedig már 2019-ban elhatározta az EU, hogy megszüntetik ezt a gyakorlatot.
2018-ban volt egy európai népszavazás, ahol az EU lakosságának véleményét kérdezték az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük magyarok is. Az Európai Parlament (EP) ennek alapján 2019-ben eldöntötte, hogy eltörlik az óraátállítást. Akkor a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be véglegesen, a határidő pedig 2021 volt. Csakhogy közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban nem született döntést. Végül az EP a végső döntési határidőt 2024-ig halasztotta. Vagyis lehet, hogy már csak egyszer, még ősszel kell átállítani az óráinkat. Lehet…
A nyári időszámítást 1916-ban vezették az akkori Osztrák–Magyar Monarchiában. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették. A bevezetés oka egyébként az volt, hogy a napfényes órák magasabb számát kihasználva, a világítás mellőzésével energiát takarítsunk meg.
A nyári időszámításhoz való alkalmazkodás a szakemberek szerint minimum egy hetet vesz igénybe, de a kisgyermekeknél és az idősebbeknél ez akár két-három hétig is eltarthat. Bár nincsenek tudományosan meglapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idős embereket érzékenyebben érinti-e az átállítás, az mindenesetre általános igazság, hogy az ő belső órájuk sokkal fogékonyabb a zavaró ingerekre.
Az átmeneti időszak komoly veszélyekkel járhat. Kutatások foglalkoznak ezzel, kiemelve, hogy statisztikai adatok szerint a figyelmetlenségből származó közlekedési balesetek 20-27% megnövekednek ilyenkor.
Mindez abból adódik, hogy korábban kelünk egy órával, és sajnos a biológiai órát nem olyan egyszerű átállítani, mint az ébresztő órát, ezrét hiába fekszünk le hamarabb, csak álomtalanul hánykolódunk. Emiatt kevesebbet alszunk, agresszívvá válhatunk, megnő a vérnyomás, csökken a koncentrációs képesség. Pár nap múlva pedig fokozódnak ezek a tünetek.
A betegek jelentős kockázatnak vannak kitéve: különösen a szív és érrendszeri problémákkal küzdők figyeljenek ilyenkor jobban magukra, hiszen a tavaszi óraátállításkor megnövekedik az infarktusos és a sztrókos esetek száma is.
3 jó tanács, hogy enyhítsük a tüneteket:
• Érdemes két három nappal korábban elkezdeni az átállást, úgy, hogy fél-egy órával hamarabb fekszünk le, ezáltal könnyebben elkerülhető a kialvatlanság.
• Tartózkodjunk minél többet napon és friss levegőn, így elkerülhetjük, hogy az óraátállítás megsokszorozza az ilyenkor amúgy is jellemző „tavaszi fáradság” tüneteit.
• Lefekvés előtt vegyünk egy nyugtató fürdőt, majd kortyoljunk el egy bögre citromfű teát, ami nem csak segít elaludni, de megnyugtatja zaklatott idegeinket is.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
