Jelen cikkünk a vázizomzatot alkotó harántcsíkolt izmokról szól, melyek testtömegünk 20–40 százalékát teszik ki. Három fő izomfajta létezik: a simaizom, amely a belső szervekben (pl. az érrendszerben, a légzőrendszerben, a tápcsatornában, a húgyutakban) található, a szívizom, amely szívünk alkotója, és a már fent említett harántcsíkolt izom.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális betegsége, melyet görcsös hasi fájdalom, a székletürítés zavara (heves hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és a has feszülésével járó puffadás jellemez. AZ IBS hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi elváltozást. Fontos, hogy a diagnózist alapos kivizsgálás előzze meg, mert számos megbetegedés esetén tapasztalhatók hasonló tünetek, kezelésük azonban eltérő lehet.
Inkontinenciának a vizelet- vagy székletvisszatartásra való képtelenséget nevezzük, a mindennapokban azonban leginkább a vizeletcsepegést értjük alatta. Bár már az emberek 6-7 százalékát érintő népbetegség, mégis tabutémának számít. Megjelenése nem köthető életkorhoz, de az idős emberek harmadánál jelentkeznek vizelet-visszatartási problémák.
Izmaink a csontjainkon inak révén tapadnak, amelyeket alagútszerű képződmény, az ínhüvely vesz körbe. Az ínhüvely feladata egyrészt az inak védelme, másrészt kenőfolyadék termelése annak érdekében, hogy míg mindennapi tevékenységeinket végezzük, az inak akadálytalanul tudjanak elmozdulni az ínhüvelyben. Ínhüvelygyulladás esetén az ín tapinthatóan duzzadt, kisebb mozgáskísérletre is fájdalommal reagál, passzív mozgatáskor hóropogás-szerűen súrlódik és egész lefutásában nyomásérzékeny. Helyileg leggyakrabban a csukló és az alkar kézháti oldalán futó inak, a vállöv, valamint az Achilles-ín érintett.
Immunrendszerünk legfőbb feladata, hogy megkülönböztesse saját anyagait a nem saját anyagoktól, és védettséget nyújtson szervezetünk számára minden idegen és veszélyes anyaggal szemben, amivel életünk során találkozunk. Működése során felismeri, közömbösíti és megsemmisíti azokat.
Az idegfájdalom – orvosi kifejezéssel élve neuralgia – rendkívül kellemetlen panasz, melynek hátterében számos ok meghúzódhat. Legjellegzetesebb tünete az erős, sokszor villámcsapásszerű, bénító fájdalom. Az érintett területen bizsergés is felléphet, az érzékelés eltompulásával. Az éles idegfájdalmat gyakran kíséri a gócpontból induló kisugárzó fájdalom vagy zsibbadás is. Az érintett ideghez tartozó izomzat tónusa gyengül, ami akár bénultságig is fokozódhat. Sok esetben társul idegyulladással – ilyenkor a fájdalom kevésbé heves, ugyanakkor szinte folyamatosan fennáll.
A hasnyálmirigyrák az emésztőrendszer daganatai közül a harmadik leggyakoribb. Általában 50 éves kor felett jelentkezik, de 30 éves kor körül is előfordul; férfiaknál háromszor gyakoribb, mint nőknél. A hasnyálmirigyrák agresszíven terjed és alattomos, mivel korai stádiumában ritkán felismerhető, nehezen diagnosztizálható.
Az aktív szenet nagyon sok toxikológus javasolja a szervezet méregtelenítésére. A terápiához mindenképp orvosi szenet válasszunk, jobb, ha por és nem tabletta formájában alkalmazzuk.
