A kiropraktika (népi gyógyászatban ismert megfelelője a csontkovácsolás) olyan mechanikus energiát használó módszer, amely a test váz- (gerinc és csontrendszer) és izomrendszerében fellépő különféle problémákat hivatott gyógyítani. Ehhez hasonlatos, gerinccel foglalkozó módszer a manuálterápia és az oszteopátia is, amelyek a panaszok megközelítési módjában, a gyógyítás szemléletében, a technikai fogásokban különböznek egymástól. A kiropraktika módszerét először a népi gyógyászatban alkalmazták. Az amerikai Dr. Still az indiánok megfigyelésével alakította ki módszertanát, melyet a röntgentechnika segítségével tökéletesített. Kiropraktikai végzettséget számos országban lehet szerezni, 4 éven át tartó, orvosi egyetemi szintű iskolák elvégzésével. Amerikában például a legfrissebb adatok szerint hivatalosan több mint 70.000 kiropraktőr dolgozik.
A kávéban is megtalálható koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike, az alkohol mellett. A pszichoaktív szerek hatással vannak a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoznak. A kávéfogyasztás manapság nem csak elfogadott, de divatos is, ezért érdemes vele foglalkozni.
A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés egy olyan állapot, ahol a szemek eltérő irányba fordulnak, azaz egyszerre más-más helyre néznek, és így a két szem összehangolt együttműködése sérül.
Az egészség megőrzésének és az öngyógyításnak az egyik legrégebbi módszere nem más, minthogy az ember próbál a természetben lévő négy elemmel kapcsolatot fenntartani. Négy őselem van: a tűz, a víz, a föld és a levegő. Ha valamelyik elemből hiány van a szervezetben, akkor az ember előbb-utóbb megbetegszik.
A nyugati társadalmakban minden harmadik embert érint a túlsúly problémája. Számos betegség kockázatát növeli (pl. szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszerv-rendszeri betegségek, cukorbetegség stb.) és rontja az életminőséget. Mindemellett csökkenti az önértékelést, különösen a sokadik fogyókúra eredménytelensége után.
A hatvanas évek végén próbálták modellezni az emberi agyat, főleg azért, hogy rájöjjenek, hogyan zajlik az emlékezet. A kutatás arra jutott, hogy az ember emlékezete nem a matematika nyelvén működik. Egy sokkal jobb megközelítés az úgynevezett holografikus elv. Eszerint az emlékezetünk nem úgy működik, mint a fényképezőgép, ami lefotózza a külvilágot, hogy a fotókat később elő tudjuk hívni, hanem az agy, illetve a látókéreg sejtjei a látott tárgyak tulajdonságait rögzítik. Tehát amikor valamire visszaemlékezünk, tulajdonképpen nem az adott tárgyat, hanem a tulajdonságait hozzuk elő, és ezekből újból felépítjük azt.
A különféle tanítások hangsúlyozzák azt, hogy tulajdonképpen a fizikai testünk életerejét egy másik testben kell keresni, amit hívnak étertestnek, élettestnek, életerő-testnek vagy pránikus testnek is. Ez a test áthatja a fizikai testünket, és ennek köszönhető mindenféle életmegnyilvánulás.
A diagnózis központi szerepet foglal el mind a nyugati és keleti orvostudományban, mind a természetgyógyászatban, bár más utakon végzik azt. A nyugati orvostudományban alkalmazott diagnosztika elsősorban a betegségtünetek alapján próbálja a beteg állapotát felmérni. A holisztikus gyógyászat szemlélete szerint amint belül, úgy kívül − erre épül a vizuális diagnosztika, mely a külső jelek alapján következtet a belső szervi elváltozásokra, betegségekre. A nyugati orvostudomány a fizikai testre koncentrál, míg a keleti és a természetgyógyászat a fizikai testen túl az ember lelki és energetikai részét is vizsgálja. A holisztikus szemlélet számol azzal, hogy a problémák először a lelki-energetikai szinten jelennek meg, és csak ezután manifesztálódnak fizikai betegségekként. A vizuális diagnózis lehetőséget ad a még csak energetikai szinten lévő elváltozások, életerő-csökkenés feltárására.
A felmérések szerint a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés betegség. Mivel a depressziónak számtalan formája, típusa létezik, ezért felismerése sokszor nehézségekbe ütközik, szakszerű diagnosztizálására olykor csak megkésve kerül sor, így kezelése is problémásabbá válik. A depresszió időben történő diagnosztizálása azért is nagyon fontos lenne, mert a kezeletlenül hagyott betegek 20%-a amellett dönt, hogy önkezével vet véget életének.
