Lapozzon bele a digitális Zöld Újságba!
Tovább a digitális újsághoz
2021. 11. 29
Az egészség megőrzésének és az öngyógyításnak az egyik legrégebbi módszere nem más, minthogy az ember próbál a természetben lévő négy elemmel kapcsolatot fenntartani. Négy őselem van: a tűz, a víz, a föld és a levegő. Ha valamelyik elemből hiány van a szervezetben, akkor az ember előbb-utóbb megbetegszik.

2021. 11. 26
A nyugati társadalmakban minden harmadik embert érint a túlsúly problémája. Számos betegség kockázatát növeli (pl. szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszerv-rendszeri betegségek, cukorbetegség stb.) és rontja az életminőséget. Mindemellett csökkenti az önértékelést, különösen a sokadik fogyókúra eredménytelensége után.

2021. 11. 26
A hatvanas évek végén próbálták modellezni az emberi agyat, főleg azért, hogy rájöjjenek, hogyan zajlik az emlékezet. A kutatás arra jutott, hogy az ember emlékezete nem a matematika nyelvén működik. Egy sokkal jobb megközelítés az úgynevezett holografikus elv. Eszerint az emlékezetünk nem úgy működik, mint a fényképezőgép, ami lefotózza a külvilágot, hogy a fotókat később elő tudjuk hívni, hanem az agy, illetve a látókéreg sejtjei a látott tárgyak tulajdonságait rögzítik. Tehát amikor valamire visszaemlékezünk, tulajdonképpen nem az adott tárgyat, hanem a tulajdonságait hozzuk elő, és ezekből újból felépítjük azt.

2021. 11. 26
A különféle tanítások hangsúlyozzák azt, hogy tulajdonképpen a fizikai testünk életerejét egy másik testben kell keresni, amit hívnak étertestnek, élettestnek, életerő-testnek vagy pránikus testnek is. Ez a test áthatja a fizikai testünket, és ennek köszönhető mindenféle életmegnyilvánulás.

2021. 11. 22
A diagnózis központi szerepet foglal el mind a nyugati és keleti orvostudományban, mind a természetgyógyászatban, bár más utakon végzik azt. A nyugati orvostudományban alkalmazott diagnosztika elsősorban a betegségtünetek alapján próbálja a beteg állapotát felmérni. A holisztikus gyógyászat szemlélete szerint amint belül, úgy kívül − erre épül a vizuális diagnosztika, mely a külső jelek alapján következtet a belső szervi elváltozásokra, betegségekre. A nyugati orvostudomány a fizikai testre koncentrál, míg a keleti és a természetgyógyászat a fizikai testen túl az ember lelki és energetikai részét is vizsgálja. A holisztikus szemlélet számol azzal, hogy a problémák először a lelki-energetikai szinten jelennek meg, és csak ezután manifesztálódnak fizikai betegségekként. A vizuális diagnózis lehetőséget ad a még csak energetikai szinten lévő elváltozások, életerő-csökkenés feltárására.

2021. 11. 22
A felmérések szerint a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés betegség. Mivel a depressziónak számtalan formája, típusa létezik, ezért felismerése sokszor nehézségekbe ütközik, szakszerű diagnosztizálására olykor csak megkésve kerül sor, így kezelése is problémásabbá válik. A depresszió időben történő diagnosztizálása azért is nagyon fontos lenne, mert a kezeletlenül hagyott betegek 20%-a amellett dönt, hogy önkezével vet véget életének.

2021. 10. 06
Ez a meleg ital hatásosabb minden gyógyszernél!

2021. 11. 29
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális betegsége, melyet görcsös hasi fájdalom, a székletürítés zavara (heves hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és a has feszülésével járó puffadás jellemez. AZ IBS hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi elváltozást. Fontos, hogy a diagnózist alapos kivizsgálás előzze meg, mert számos megbetegedés esetén tapasztalhatók hasonló tünetek, kezelésük azonban eltérő lehet.

2022. 01. 24
Inkontinenciának a vizelet- vagy székletvisszatartásra való képtelenséget nevezzük, a mindennapokban azonban leginkább a vizeletcsepegést értjük alatta. Bár már az emberek 6-7 százalékát érintő népbetegség, mégis tabutémának számít. Megjelenése nem köthető életkorhoz, de az idős emberek harmadánál jelentkeznek vizelet-visszatartási problémák.

2022. 01. 24
Izmaink a csontjainkon inak révén tapadnak, amelyeket alagútszerű képződmény, az ínhüvely vesz körbe. Az ínhüvely feladata egyrészt az inak védelme, másrészt kenőfolyadék termelése annak érdekében, hogy míg mindennapi tevékenységeinket végezzük, az inak akadálytalanul tudjanak elmozdulni az ínhüvelyben. Ínhüvelygyulladás esetén az ín tapinthatóan duzzadt, kisebb mozgáskísérletre is fájdalommal reagál, passzív mozgatáskor hóropogás-szerűen súrlódik és egész lefutásában nyomásérzékeny. Helyileg leggyakrabban a csukló és az alkar kézháti oldalán futó inak, a vállöv, valamint az Achilles-ín érintett.