Ahogy egyre több napelemes rendszer működik az országban, úgy szaporodnak a tévhitek is a működésükkel, megtérülésükkel kapcsolatban. Sorozatunkban összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket – és az igazságot ezekkel a tévhitekkel kapcsolatban.
9. Igaz-e, hogy a napelemes áramtermelés drágább, mint a „klasszikus”, nem megújuló alapú áramtermelési módok?
A napenergia már 2010 óta olcsóbb áramtermelési mód, mint a nukleáris energia. Azóta ráadásul a panelek ára felére csökkent. Egy átlagos napelemes áramtermelő rendszer ma már nettó 300-400 Ft/W áron kompletten, tervezéssel, kivitelezéssel együtt megvalósítható. Egy családi házhoz szükséges 3 kW-os rendszer kompletten, felszerelve ma már csak nettó 1.090.000,- Ft. Ezzel a rendszerrel évi 3600 kWh villanyszámla takarítható meg. Közületi fogyasztónál ez évi 180.000,- Ft, magán fogyasztónál pedig évi 140.000,- Ft rezsi megtakarítás. Azaz a napelemes rendszerek az egyik legjobb befektetéssé váltak. Erőművi szinten is megépíthető egy több megawattos naperőmű már 300 Ft/W áron.
Eközben a fosszilis források egyre drágábban érhetők el. A GlobalData (https://store.globaldata.com) elemzői szerint a napenergia felhasználás az Egyesült Államokban és Kínában már 2015-től olcsóbb lesz a fosszilis áramtermelésnél is. 2017-re a legtöbb országban elérjük ezt a szintet.
Ha ehhez még hozzávesszük a fosszilis és nukleáris energiaterelés környezetromboló képességét, akkor a napelemek már régen kisebb terhet jelentenek a nem megújuló vetélytársaknál.
10. Igaz-e, hogy a napelemes rendszerek nagy gondot jelentenek az ország villamos ellátásának?
Szerencsére ez sem igaz. A tévhit alapja, hogy a szél- és napenergia alapú áramtermelés az időjáráshoz alkalmazkodik és nem a fogyasztói igényekhez. Egy gázerőmű bármikor ki és bekapcsolható az igények függvényében. Ez azonban már az atomerőművekre sem igaz! Ezért hosszú távon az országunknak mindenképpen meg kell oldania az áram tárolás problémáját.
Fontos különbség azonban, hogy a naperőművek pont akkor termelnek a legjobban, amikor a fogyasztási igény is a legmagasabb - azaz nyáron napközben, amikor a klimatikus hűtés miatt az ország jelentős áram importra szorul.
Tehát a naperőművek terjedésével a csúcsidejű áramár akár olcsóbb is lehet majd!
11. Igaz-e, hogy a háztartási méretű napelemek 2013 óta építési engedély kötelesek?
A szabályzás nem változott, az ekkora méretű napelemes rendszerek általában építési engedély nélkül megépíthetők. Sőt, a jogszabályi környezet egyszerűbb lett 2013 óta!
A napelemes rendszerek engedélyezési kötelezettségeit szintén a Villamos Energia Törvény (VET) szabályozza. Ez a törvény a napelemes áramtermelő rendszerek építési engedélyeztetési jogkörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (MKEH) rendeli.
2012 év végén ezért egy jogharmonizációs lépéssel a napelemeket kivették az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályból (OTÉK). Sokan az OTÉK változását értelmezték úgy, hogy emiatt a napelem már nem tartozik az engedély nélkül építhető körbe. A Belügyminisztérium által a MANAP Iparági Egyesület részére megküldött hivatalos, írásbeli tájékoztatás alapján ez azonban pontosan azért került ki az OTÉK-ból, mert ezt a VET szabályozza.
A VET szerint az 50kW-ot meg nem haladó, háztartási méretű kiserőművek létesítéséhez nem kell építési engedély. 50 kW névleges teljesítmény fölött szükséges a MKEH építési engedélye.
Természetesen abban az esetben, ha a napelemes rendszerek telepítése miatt változtatni kell az épület statikai tartószerkezetén vagy az épület például műemlék vagy műemléki jellegű területen fekszik, akkor továbbra is szükséges a megfelelő engedély beszerzése. Nem a napelem miatt, hanem az épület statikájának, vagy műemléki képének változása miatt. Ez a szabály azonban nem új, korábban is így volt.
Tehát 50 kW-nál kevesebb napelem felszerelése például egy statikailag megfelelő, nem műemléki oltalom alatt álló épületre továbbra sem engedély köteles.
Folytatjuk!
Nap Labor
Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft.
www.sunlab.hu
Facebook: Nap Labor Kft.
Tel.: +36-26-336407
