A kerttulajdonosoknak sietniük kell a metszéssel, hogy még a rügyek kipattanása előtt végezzenek, de emellett számos olyan munka van, amit még most sem késő elvégezni.

Sőt, az almafák kivételével a legtöbb gyümölcsfát ilyenkor érdemes visszavágni, amikor a nedvkeringésük már beindult, de még nem virágoznak.
Kezdjük először a télen elfagyott, elszáradt növényi részek levágásával. A metszéssel alakítjuk növényeink sorsát az idényben, ezért tartsuk szem előtt, hogy más-más metszési módot kell alkalmazni a gyümölcsfák, a bogyósok, a szőlő, az örökzöldek, a díszfák, a díszcserjék és az évelő lágyszárúak esetében.
A második lépés, a gyümölcsfák koronájának metszéssel történő alakítása két okból is fontos: egyrészt hozzá akarunk férni a majdani gyümölcsökhöz, másrészt szellőssé akarjuk tenni, hogy a gombás kórokozók terjedését megelőzzük, viszont a nap érlelhesse a termést. Az elmetszett gallyakon a rügyek lehetőleg 45 fokos szögben kifelé, oldalra, illetve felfelé mutassanak, ne pedig a talaj vagy a korona belseje felé.


A harmadik lépés a fa növekedésének szabályozása. Ha létrával sem érjük el a gyümölcsfa tetejét, akkor a fán maradt termés később gombásodást is okozhat.
Mindig tájékozódjunk, hogy az adott fajtánál melyik az optimális metszési mód!
A kertekben azonban nem csak a fák igénylik a metszést. A díszcserjékkel és a rózsabokrokkal is akad tavasszal bőven munka:
A tavaszi rózsabokor-metszés fontos művelet. A metszéssel elősegítjük a megújulást. A rózsa metszésének célja, hogy a megfelelő rügyek hajtsanak ki, azok, amelyekből a legszebb virágot várjuk. Ezek általában az egyéves vesszők közepe táján találhatók. Metszéskor ügyelni kell arra, hogy a növény föld feletti része és a gyökérzet között egyensúlyi helyzet van. Ha nagyon sokat vágunk le a föld feletti részből, az egyensúly úgy áll helyre, hogy a gyökérzet egy része elhal, ami nem tesz jót a növénynek. Kevesebb gyökér kevesebb tápanyagot tud felvenni.
A díszcserjék metszése valamivel egyszerűbb munkálat, mint a gyümölcsfáké, bár a legtöbb díszcserjét évközben többször is vissza kell vágni.
 A metszés céljai itt is, hogy kertünk díszei egészséges, jól fejlődő, mutatós, betegségektől és kártevőktől mentes növények legyenek. Metszéskor nincs más tennivalónk, csak alakítsunk a formájukon, távolítsuk el az elhalt ágakat és szabályozzuk a növekedésüket.

Hogyan fogjunk a metszéshez?

A legfontosabb lépés az éles, jól kezelhető metszőolló, ágvágó és egyéb kerti szerszámok beszerzése. Ne sajnáljuk a pénzt a minőségi termékek megvásárlására, mert évtizedekig szolgálnak majd bennünket.
Egy jó metszőolló egyenes, sima metszési felületet ad, nem roncsolja az ágat. Minden erőlködés nélkül képes 20 – 25 mm átmérőjű ágakat is elvágni, nyele kényelmes, hosszú munka után sem töri a kezet.
Az ágvágó szinte nélkülözhetetlen a nagyobb fák metszésénél. Teleszkópos nyele segítségével akár a földről is végezhetjük a munkát, és a vastagabb 30-50mm ágak sem okoznak gondot. A jó minőségű ágvágó vágási felülete sima, roncsolás nélküli.
Az igazán vastag ágak eltávolításához érdemes keretes fűrészt vagy kimondottan erre a célra készült ágfűrészt beszerezni. Nem érdemes egyéb, a háztartásban található fűrészekkel kísérletezni, mert roncsolják az ágakat és ezáltal megnövekedik a fertőzésveszély.
A metszés végeztével a nagyobb felületeket érdemes speciális sebkezelő anyaggal bekenni, ez főleg a csonthéjasoknál ajánlott.

Nálunk mindent megtalál, amitől a legnehezebb kerti munka is szórakozássá válik! Keresse fel webáruházunkat és válogasson kedvére:
www.disznovenywebaruhaz.eu

 

 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!