A modern társadalmak egyik nagy problémája a meddőség jelenléte. Sokáig éltünk abban a tudatban, hogy a női szaporítószervek és a hormonháztartás felborulása lehet a ludas abban, hogy a meddő párok száma egyre magasabb, de ez nem így van. A napjainkban jelentkező meddőségek felében már a férfi oldalán keresendő a hiba, és a meglepő, hogy ennek legjelentősebb hányadáért a táplálkozás a felelős.

A táplálkozásunk erősen átalakult. Nem arról van szó, hogy több húst eszünk, vagy nagyon zsírosan érkezünk, hanem arról, hogy elképesztő mennyiségű éhes szájat kell etetni. A több, mint 7 milliárd ember élelmezése már olyan technológiákat kíván, melyek hátulütőit csak mostanában kezdjük felismerni.
Ma már nincs idő arra, hogy egy disznó 3-4 év alatt fejlődjön ki teljesen, kukoricán és friss táplálékon tartva, a tanyán, szabadon mozogva. Ma kap 100 napot, és ennyi idő alatt vágósúlyt kell elérnie. De ez nem csak a disznóval van így. A paprika érési ideje két hétre csökkent, a csirke élete hat hét, majd vágóhídra kerül. Ezeket az eredményeket nem azért tudjuk elérni, mert így nemesítettük, tenyésztettük ki az állatokat és növényeket. Erre csak akkor van lehetőségünk, ha durván belenyúlunk a biológiai rendszerbe, és hormonok segítségével meggyorsítjuk a folyamatokat.