Régebb óta ismert, hogy ha télen különféle madarakat csalogatunk a kertünkbe, akkor tavasszal és nyáron kevesebb kártevővel kell szembenéznünk. Ezért gyakran helyeznek zsírt, hájat és magokat az etetőkbe, még a tanyákon is. A városokban is hasznos lehet a madarak etetése, és van néhány jó ok, amiért. Ahogy közelednek a tél legzordabb napjai, rendkívül fontos, hogy ha ősszel elkezdtünk madarakat etetni, most gyakrabban ellenőrizzük az etetők állapotát és feltöltöttségét. Bár a telelő madarak tudnak maguknak élelmet találni segítség nélkül is, az emberi adományok sokat segítenek nekik.
„Régen minden jobb volt!” A nagymama kertjében termett paradicsomba élvezet volt beleharapni: hiszen ízletes, lédús, mégis roppanós volt a piros bogyó… bezzeg a hipermarketben kapható hibátlan megjelenésű társaik jószerével vízízűek.
Ha Ön is használt már műtrágyát, bizonyára láthatta, hogy csupán néhány, a növény számára elemi fontosságú mikro- és makrotápanyag alkotja azt. Ez a legfőbb oka annak, hogy a terményeknek alig van íze.
A paradicsom héján megjelenő repedéseket minden kertészkedő jól ismeri. Az elmúlt időszakban pedig szinte minden kiskertben jól ismert jelenség. Első pillantásra a paradicsomrepedések egy új, szörnyű növénybetegségnek tűnhetnek, de valójában ez az egyik leggyakoribb probléma, amellyel paradicsomtermesztés közben találkozhatunk.
A gyomnövények hívatlanul jönnek, emiatt nem is fogadjuk őket szívesen. Mindenféle eszközzel igyekszünk kiirtani őket. De vajon jól tesszük? Köztudott, hogy a természetben semmi sem haszontalan, inkább azt kérdezzük: mi hasznuk lehet a kertben a gyomoknak? Mi a gyomokat inkább vadnövényeknek tekintjük, s mindig a talajjal összefüggésben tárgyaljuk, mivel a talajjal különösen fontos és szoros viszonyban vannak.
Egyre több kiskert tulajdonos tapasztalja az aggasztó jelenséget, amely nem csak a diófát, de az eperfákat, gesztenyefákat is érinti. A legnagyobb pusztítást azonban a szeretve dédelgetett diófákon okoz ez a betegség.
A beporzóbarát kert fogalma napjainkban már széles körben ismert, aminek köszönhetően az ilyen célból ültetett ágyásokkal, kertrészletekkel a városokban is találkozhatunk. Ezek az ágyások lehetnek őshonos, esetleg gyomfajokból álló természetes hatást keltő gyepek, de gondos faj és fajtaválasztással tervezett ágyások is, melyek az emberek számára rekreációs értékű, szemet gyönyörködtető összeállításokként jelennek meg. A következőkben a beporzóbarát kert kialakításának fő szempontjait mutatjuk be, melyekkel akár meglévő társításainkat, kiültetéseinket is kiegészíthetjük, így kedvezve a kertbe látogató állatoknak.
Éppen 50 éve ünnepeljük június 5-én a Környezetvédelem Világnapját. Az idei jubileumi világnap kiemelt témája a műanyagszennyezés csökkentése, és felhívni a figyelmet arra, hogy minden apró lépés számít, mert együtt igenis elérhetünk változásokat.
Az enyhe tél, a korán beköszöntött jó idő és a sok csapadék nagyon kedvez a kártevők elszaporodásának. Idén pedig komoly gondban lehetnek a kiskert tulajdonosok is.
Az édes sárgarépa és a petrezselyem nem csak a mi kedvencünk. A sárgarépa légy és lárvája kimondottan rajong ezekért a zöldségekért, és a szakemberek szerint idén komoly fenyegetést jelentenek.
Az ágyásokban megjelenő lárvák a gyökérnövényekből táplálkoznak. A növény nem fejlődik, elveszíti ízét és tápanyagtartalmát. A sárgarépa légy gyorsan elszaporodik. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik, báb alakban a talajban telel. A lárva az, a gyökereket, a kifejlett rovar a leveleket károsítja.
A muskátli a legnépszerűbb balkonnövény, és sokan úgy tartják, hogy a legigénytelenebb is. Pont azért, mert nem igényel túl sok gondozást, csak megfelelő táptalajt, és akár késő őszig is gyönyörködhetünk az apró színes szirmokból álló virágtengerben. Ám van egy olyan alapvető dolog, amit ha nem jó csinálunk, nagyon hamar elsárgulnak a levelek, és elhallanak a virágok. Ez a pedig az öntözés.
