kékjódA pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hiánya súlyos testi, lelki és mentális zavarokat eredményez. Mivel szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért azt táplálékainkból, ivóvizünkből kell pótolni. Eloszlása azonban egyenetlen a Föld felszínén - míg a tengerparti területek gazdagabbak, addig a szárazföldek szegényebbek jódban. Magyarország mintegy 80 százalékát, a világon pedig közel kétmilliárd embert érint a jódhiány, sokszor anélkül, hogy tudnának róla.

A jódnak legfeljebb csak a sebek fertőtlenítésére külsőleg alkalmazható tinktúra változatát ismerjük, és tudjuk, hogy van jódozott só. Alig hallunk valamit a jódról, miközben szinte az egész ország, és a világ egyharmada jódhiányban szenved.
- Miért van szükségünk jódra?
- A jód nélkülözhetetlen építőeleme a pajzsmirigy által termelt tiroxin és trijódtironin hormonoknak, melyeknek mintegy 65 százalékát alkotja. A pajzsmirigyhormonok felelnek a szervezet anyagcsere és energiatermelő folyamataiért, irányítják a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok forgalmát, szabályozzák az agy, az idegrendszer, a nemi és emlőmirigyek működését, a gyermekek növekedését és fejlődését. Szükségesek a normális fizikai, érzelmi és szellemi aktivitásunkhoz. A szervezet megfelelő működéséhez azonban nemcsak a pajzsmirigynek van szüksége jódra.
- Milyen tüneteket okoz a jódhiány?
- Jód hiányában a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, melynek látható következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, azaz a golyva vagy strúma.  Felnőttkorban is számos betegség forrása lehet a jódhiány – lassul az anyagcsere, ami többek között fáradékonyságban, levertségben, aluszékonyságban, székrekedésben, súlygyarapodásban, lassú gondolkodásban, beszédben, feledékenységben nyilvánul meg. Előfordulhat szívritmuszavar, lassú vagy szapora szívverés, magas vérnyomás vagy az artériák elmeszesedése, hemoglobinszint csökkenés, továbbá az immunrendszer gyengülése, ami gyakori fertőzéses és hűléses megbetegedésekben nyilvánul meg. Jelentkezhetnek ízületi betegségek, mellkasi vagy deréktáji ideggyökér gyulladások, izomfájdalom és gyengeség, bőrszárazság, hajhullás, köröm- és hajtöredezettség, ödémák, menstruációs zavarok, emlőbántalmak, meddőség, gyakori vetélés vagy születési rendellenességek.
Sajnos az átlagos napi jódfogyasztásunk  0-70 mikrogramm, mert az ivóvíz és a talaj, ezáltal pedig a növények is jódban szegények. A jódozott sóval kapcsolatban az utóbbi 25 év vizsgálatai bebizonyították, hogy ezek a szervetlen eredetű jódadalékok – jodátok vagy jodidok - nedvesség, fény vagy hő hatására elbomlanak, és szublimálnak mire a szervezetbe jutnának. Másrészt csípősek, maró hatásúak, gyakran jódérzékenységet, nyálkahártya irritációt okoznak, és agresszíven beépülnek a pajzsmirigybe. Túladagolásuk előidézhet pajzsmirigy túlműködést, szívpanaszokat, fogyást, vérnyomás emelkedést, allergiás reakciókat és bőrproblémákat.
Az élő szervezetek számára a szerves kötésben levő jódion a legkedvezőbb élettani hatású. Ez a jódnak a legtermészetesebb állapota, amely a tengeri halakban, rákokban, algákban fordul elő nagy mennyiségben. Ugyanezt a jódot biotranszformált formában a BIOAKTÍV KÉKJÓD+ készítményünk tartalmazza. A szerves kötésű jód túladagolása a szervetlennel ellentétben nem káros, ugyanis jódhiány esetén aktívan felszívódik, jódfelesleg esetén viszont a vizelettel kiürül a szervezetből, így nem kerül a pajzsmirigybe.
- Vannak olyan tényezők, amelyek gátolhatják a szervezetbe jutó jód hasznosulását?
– Az ivóvízben található klór megköti a jódot. A keresztesvirágúak, például a retek- és káposztafélék, mint a karalábé, a karfiol, a brokkoli, a kel, valamint a torma és a mustár pedig a felszívódását gátolják. A szelén segíti a jód beépülését a pajzsmirigyhormonokba, hiánya rontja a jód hasznosulását. Ezért jódpótlás esetén mindig fontos gondoskodni a megfelelő vízfogyasztásról, táplálkozásról és a szelénbevitelről is.

dr. Török Szilveszter


www.kekjod.hu

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!