A Magyar Katolikus Lexikon azt írja, hogy böjti nap az év minden péntekje és a nagyböjt - ami kerek negyven napig tart. Kezdőnapja hamvazószerda, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Célja pedig Jézus 40 napos böjtjének követése. Hamvazószerdán elhagyjuk a húst, egy héttel később a tejételek fogyasztását is. Plusz érdemes megjegyezni, hogy voltak más böjtök is, pl. a kántorböjt, amit évente négyszer tartottak, mindig három napig. A keleti egyházakban böjtnap volt az év minden szerdája és péntekje. Ha ezeket a böjtnapokat összeadjuk, akkor kb. 104 böjtnap jön ki, ami majdnem az egyharmada az évnek.
A régiek tudták, hogy a böjt mennyire hasznos a lelkünknek és talán azt is sejtették, hogy mennyire hasznos a testünknek. Ami bizonyos, hogy nem volt annyi túlsúlyos ember, mint manapság. Ez egyrészt abból fakadt, hogy több időt töltöttek mozgással/munkával a szabadban, nem néztek műsorokat a TV-ben (mert nem volt TV) és persze böjtöltek! Na most a böjt alatt ne arra gondoljunk, hogy pl. 40 napig nem ettek semmit, hanem hogy csak minimális mennyiségű táplálékot vittek be, napi egyszer vagy kétszer.
Mi köze ennek a hosszú élethez?
Egy elmélet szerint több millió évvel ezelőtt a baktériumok két különböző életmódot sajátítottak el. Az egyik a „javítás és védelem” a másik pedig a „növekedés és szaporodás”.
Jó időkben - ha elegendő táplálék állt rendelkezésükre növekedtek és szaporodtak. Rossz időkben - ha nem kaptak elegendő táplálékot, megjavították és óvták magukat. Az elmélet alapja, hogy ez a tulajdonság a mai napig megvan a sejtjeinkben (élettartam gének). Ha felébresztjük ezt a tulajdonságukat (böjtöléssel), úgy reagálnak, hogy a széteső sejteket újra összerakják, visszaépítik a rövidülő kromoszómákat és megtartják a sejtek funkciójára vonatkozó információkat.
Az élettartam géneket 3 csoportba sorolják:
Sirtuins (SIR2) - ezek az ún. csendes információszabályozók.
AMPK - ezek érzékelik, mennyi energiát viszünk be cukor formájában.
mTOR - ezek érzékelik, mennyi aminosavat viszünk be pl. egy nagy steak formájában.
Az egér- és majomkísérletek bizonyították, hogy a hosszú és egészséges élet titka az, ha befolyásoljuk a fenti géneket. Hogyan? Szakaszos böjtöléssel, a fehérjebevitel csökkentésével (együnk kevesebb húst) és a hőmérséklet csökkentésével (a kicsit hidegebb jobb).
Autofágia
Mint írtam, régen csak sejtették, hogy szervezetünknek jót tesz a böjt, de ma már tudjuk is, hogy ez így van. Ugyanis 2016. október 3-án a japán Yoshinori Ohsumi Nobel-díjat nyert az autofágia mechanizmusának felfedezéséért!
A szó a görög auto (ön) és a phagein (enni) szavakból származik. Önevésnek lehetne fordítani, de az nem teljesen fedi a valóságot, mert inkább újrahasznosításról van szó.
Az autofágia során a következő dolgok történnek:
Mivel a testünk nem kap táplálékot (se fehérjét se szénhidrátot) elkezdi újrahasznosítani a cukrokat és fehérjéket, valamint azok keverékét (AGE). Az AGE-k magyarul glikált fehérjék, amelyek ragadós masszaként plakkok formájában lerakódnak pl. az erekben vagy az agysejtek felszínén, ahol aztán Alzheimer kórt és egyebet okoznak.
Éhezés során (legalább 18 óra) a szervezetünk elkezdi ezeket aminosavakká bontani és felhasználni. Vagyis megszabadulunk a plakkoktól, és tápanyaghoz jutunk.
A testünkben folyamatosan jelen vannak a különböző baktériumok és vírusok. De amikor éhezünk, rákényszerítjük a szervezetünket, hogy ezeket is bontsa szét használható anyagokra.
Egy másik hatalmas pozitívuma, hogy nem engedi meghalni az elöregedett és sérült sejteket, hanem „spórolásból” újjáépíti őket. Vagyis, lassítja az öregedést. Az utóbbi évek kísérletei bizonyítják, hogy pl. éhezés során a test a rövidülő telomereket is visszaépíti eredeti hosszukra, amiről régebben azt gondolták, hogy lehetetlen.
A böjt pozitív hatásai:
- autofágia.
- csökkenti a gyulladásos folyamatokat.
- serkenti az immunrendszer működését („megesszük” a vírusokat és baktériumokat).
- csökkenti a zsírtartalékokat, vagyis lefogyunk.
- regenerálja a májat (olyan komoly esetekben is, mint a májcirrózis és zsírmáj)
- normalizálja a vér cukor- és inzulinszintjét.
- pozitív hatással van a szív- és érrendszerre („megesszük” a plakkokat).
- serkenti az agyműködést / memóriát (az agy jobban szereti a ketonokat, mint a cukrot).
- csökkenti a koleszterinszintet.
- növeli az energiaszintünket (igen, annak ellenére, hogy kevesebbet eszünk).
- lassítja az öregedést (rengeteg új kutatást végeznek a témában).
- több növekedési hormon termelődik (lassítja az öregedést, segíti a zsírégetést, segíti a sérülések gyógyulását, az izomépítést stb.)
- megnöveli az antioxidáns tartalékainkat.
- stimulálja az őssejteket.
- a szervezetünk megtanulja jobban hasznosítani a kevesebb táplálékot.
- időt adunk az emésztőrendszer (gyomor, belek) pihenésének és gyógyulásának
A böjt negatív hatásai:
(jellemzően csak az első héten)
- alacsony energiaszint (amíg át nem áll a szervezetünk a cukor égetéséről a zsír égetésére)
- fejfájás (amíg át nem áll agyunk a cukor használatáról a zsírból nyert ketonok használatára)
- éhségérzet (főleg az első napokban, később ez csökken, és inkább üres gyomor érzet)
- fázósabbak leszünk, fázni fog a kezünk, lábfejünk (amíg át nem áll a szervezetünk a cukor égetéséről a zsír égetésére)
- kedvetlenség vagy ingerlékenység (logikus, hiszen „elvesszük a gyerektől a nyalókát”)
- álmatlanság az első néhány napban
Ki ne böjtöljön?
- terhes és szoptató nők
- gyerekek (egyes egyházi szövegekben 14 év alatti gyerekek)
- hipoglikémiások (illetve ők kicsit másképp)
- krónikus betegségben szenvedők
- pszichés eredetű evészavarban szenvedők
Hogyan böjtöljünk?
A megoldás pofegyszerű. Úgy, hogy ne éhezzünk túl sokat. Hogy bármit ehessünk, amit szeretünk, de a fent említett pozitívumok is érvényesüljenek. Lehetséges ez? Persze, az egyik módszert már lényegében említettem, az egyházi böjtök betartása valószínűleg ugyanoda vezet, mint a szakaszos böjtölés, de azért én mégis az utóbbit ajánlom. Miért? Mert minden nap ehetünk azt, amit szeretünk, de közben minden nap böjtölünk is, és ha egyszer megszokjuk akkor könnyebb betartani és életformává válik.
A szakaszos böjtölés lényege:
Ne egyél legalább 16 órán át. Sokszor ezért is nevezik 16:8 böjtnek. Van 8 órád, amikor ehetsz, nincs megszabva mit. A legjobb, ha kevesebb fehérjét (húst), kevesebb szénhidrátot (cukrot) és több zöldséget (vitaminokat és rostokat) fogyasztunk. Céltól függően persze, mert aki a böjt mellett még edzeni is fog, az fogyasszon elegendő fehérjét, hogy ne veszítsen izomtömeget. Ha viszont az öregedés ellen akarunk harcolni, akkor azt is vissza kell fogni a fent említett élettartam gének miatt.
Hogy is néz ki egy ilyen böjt?
Reggel megiszod a kávéd vagy teád, szigorúan tej és cukor nélkül. Ez van, se egyik se másik, mert mindkettő megemeli a vér inzulinszintjét, amitől csak éhes leszel. Ezt akarjuk elkerülni.
Délben (12:00) rendesen ebédelsz, az úgynevezett „koszos keto” vagy „koszos böjt” alatt tényleg ehetsz akár rántott húst, vagy hamburgert is. Egyrészt könnyebb így az élet, másrészt könnyebb hozzászokni az időintervallumok betartásához, ha aztán étel szempontjából megengedőbbek vagyunk magunkkal szemben.
Vacsorára (20:00) megint csak azt eszel, amit akarsz, de ahogy már említettem, próbálj kevesebb rizst meg krumplit szedni és sokkal több zöldet!
Így marad a testednek 16 órája arra, hogy regenerálódjon, megszabaduljon a plakkoktól, vírusoktól, gyulladásoktól és a gyomrodnak, beleidnek is marad ideje a tisztulásra. Na már most a kettő között nem eszünk sütiket, nem kapunk be semmit pluszba, mert az megemeli a vér inzulinszintjét és beindítja a nem kívánt folyamatokat. Vizet természetesen bármennyit ihatunk, sőt igyunk is eleget! De ha mondjuk 4-5 óra között már éppen „éhen halsz”, javaslom, hogy hámozz meg egy szép nagy répát (vagy egy öklömnyi karalábét) és lassan rágd el. Fehérje és szénhidrát szempontjából alig van benne valami, vitamin és rost szempontjából meg szuper. Idővel még meg is szereted majd a friss zöldséget, és se a csoki, se a chips nem fog hiányozni.
Saját tapasztalatból mondom, hogy az első hét nehéz, és nálam szinte az összes negatív tünet jelentkezett, ezért 2 napra meg is szakítottam a böjtöt. Három hét után kezdtem érezni a pozitív hatásokat, mint a könnyedség, több energia, hogy jobban tudok koncentrálni, és mivel folyamatosan edzettem – jó pár centit ledolgoztam a hasamról. Szűkebb lett a gyomrom is, így nem kell annyit ennem, hogy telítettséget érezzek. Az első héten abba a hibába estem, hogy próbáltam nagyobb adagokat enni, mivel csak napi kétszer ehetek, logikus nem? Tehát azon a héten semmilyen eredményt nem értem el.
Ezek mellett még érdemes megemlíteni, hogy én a 18:6 verziót választottam, szerintem ezt könnyebb betartani, mert déltől-hatig belefér a két adag kaja és több idő marad regenerálódni. De ezt mindenki tapasztalja meg saját maga, a lényeg, hogy idővel, hónapok alatt lesz majd komoly eredménye, amikor a sok napi apró tisztogatás és újrahasznosítás összhatása érvényesül. Vannak ettől nehezebb változatok is, például a 23:1, vagyis a napi egy étkezés, de ahhoz tényleg elvetemültnek kell lennünk.
Az orvostudomány jelenleg azon dolgozik - és elsősorban ezért osztogatnak majd a közeljövőben Nobel-díjakat - hogy a fent leírtakat leutánozza egy bogyóval. Igen-igen, nem azon, hogy önfegyelemre tanítsa az embereket, hanem, hogy kifejlesszen egy olyan öregedés elleni „gyógyszert”, amit majd nagyon drágán a világ gazdagabbik fele (1%-a) megvásárolhat, hogy hosszabb ideig éljen. De ezzel az olyan átlagembernek, mint én, nem kell foglalkoznia.
A tudás itt van, mindenki számára elérhető. Egy hónap után a böjtölés rövidebb távú hatásait már tapasztalom magamon, remélem egy év múlva sokkal többet is megoszthatok majd.
Stifter Péter
(természetgyógyász)
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
