Azt sem vitathatjuk, hogy nemcsak a tanulásra fordított időt, hiszen önmagán kísérletek százait hajtotta végre, célul tűzve ki a helyes táplálkozás megismerésének módját. Időnként olyan mértékű táplálékmegvonást vagy izzasztó kúrákat próbált ki, melyek már önmagukban is életveszélyesnek tűntek. Olyan kísérletekről is tudunk - amibe majdnem bele is halt -, amelyben a nyersen elfogyasztott légyölő galóca emberre gyakorolt hatását tanulmányozta.
A tanulás és kísérletezés mellett még testedzésre is maradt ideje. Izmait oly módon fejlesztette, hogy a múlt század elején a súly-atlétikában és a víz alatti búvárkodásban elért rekordjai alapján a német és az angol sportlapok a világ legerősebb négy embere közé sorolták. Az egyik nagy rekordja szerint, 50 évesen, fekve 188 kilogrammot tudott kinyomni!
Kezdetben csak vegetáriánus volt, de a későbbiek során teljes nyers kosztra tért át, sokan e miatt a nyers koszt királyának nevezik! Azonban ez egy elhamarkodott és téves ítélet. Számára a cél és az iránymutató vezérfonal nem a nyers koszt volt, hanem a teljes mértékben természetes életmód fogásainak megtalálása és harmonikus alkalmazása. Ebbe az étkezésen kívül beletatozott a rendszeres testmozgás, a légzőgyakorlatok, az időszakos böjt, a tanulás minimálisan napi 3 óra időtartamban és a hit gyakorlása is! Nem könnyű összefoglalni a mai ember számára munkásságának sokrétűségét, hiszen autodidaktikusan megszerzett tudásából egyenesen következik, hogy a természettudományos ismereteket a maga elképzelése szerint ötvözte. Ezért néha olyan meglepő dolgok kerülnek egymás mellé, hogy az ember csak csóválja a fejét. Mindezek ellenére tanítása természettudományos, kerek és egész. Ezért eszmerendszere nemcsak magyarországi, de világviszonylatban is egyedülálló.
Vezérgondolata könnyen követhető: az ember azzal, hogy megtanulta a sütés és főzés technológiáját, elkezdte fogyasztani a leölt állatok húsát, megsértette a legmagasabb rendű törvényt, a „Ne ölj”-t. A teremtés visszacsatolásai miatt ennek következménye a paradicsomi állapotok megszűnése, az emberiség káoszba fordulása és bukása lett. A káoszban pedig elvesztette természetes ösztöneit, finom érzékelését - amivel a ma élő állatok nagy része még mindig rendelkezik -, és így ha bajba kerül, nem képes meggyógyítani magát.
Az állatok finom érzékelésének igazolására többször hivatkozik a Martinique sziget 1902-es katasztrófájára. Ennek lényege, hogy a tűzhányó morgására az állatok elhagyták a szigetet, de a hatóságok megnyugtatták a lakosságot, és ők a szigeten maradtak. A másnap kitört mérges gázok hatására pedig az ott maradt emberek mind meghaltak.
A káosz további következménye, hogy harag, irigység (ami a ragadozás előjele), gyűlölet, félelem és hatalomvágy uralja az emberek életét. Ezek miatt pedig megjelenik a tudatlanság, mindezek összessége pedig a háborúban mutatkozik meg! A baj az, hogy nincs Mester, aki a kiutat megtudná mutatni. Eddig a Földön két nagymester volt, Zoroaszter és Jézus. Mindebből következik, hit nélkül nincs kiút! Munkásságában ezért nagy szerepe volt Zoroaszter Zend-Avesztájának, és a Bibliának.
Igaz, hogy egy idő után Bicsérdyt is Mesternek szólították tanítványai, de előadásaiban ezt általában másképpen értelmezte. Egy olyan magas tudati szintnek tekintette, amit a tanítványoknak az állandó tökéletesítés során el kell érniük ahhoz, hogy ezt követően a perspektivikusan magasabb fokra is lehessen lépni. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, a tanítványnak a vérét kell tisztítania. Úgy gondolta, hogy a vér a lélekkel egyenértékű. Ebből következik, hogy tiszta gondolat, tiszta élet csak tiszta vérből fakadhat!
Ezért azt állította - és ez a kialakított bicsérdyzmusnak a táplálkozásra vonatkozó lényege -, hogy minden táplálék (a növényi is) rombolja az emberi testet, ha fogyasztása előtt hőnek volt kitéve. Így az embernek a természetben megtalálható táplálékokat kellene fogyasztania, melynek legideálisabb formája a mértékletes gyümölcsfogyasztás lenne! A fentieken túlmenően még számtalan követelményt állít a tanítványai elé a nyelvtanulástól a szexuális életre vonatkozó szabályokig. A húsevést nagyon károsnak tartotta, és erre több elrettentő példát is felhozott. Ennek egyik egzotikus története az, hogy az Indiába szállított angol fegyencektől az indiaiak erőszakot elutasító hatóságai úgy szabadultak meg, hogy csak húst adtak a fegyenceknek és azok egyike sem élte túl a 30 napot.
Munkásságának nagyon sok bírálója, irigye és keresztbe tevője is volt. Nem foglalkozunk ezekkel, mert csak félreviszik a gondolatot, amely Bicsérdyt irányította. Sokkal izgalmasabb azonban az, hogy a ma embere miért nem ismeri Bicsérdy Béla nevét, és a Bicsérdyzmust? Holott a 20. századi magyar társadalomtörténet egyik legkülönlegesebb, felejthetetlen alakja! Irodalmi megjelenése szinte hihetetlenül nagy, még életében több mint 2500 újságcikk jelent meg róla különböző nyelveken. Kiváló, szuggesztív előadó volt. Néha szinte tömeghisztéria alakult ki előadásain, ahol több száz, néha több ezer hallgató előtt beszélt! A módszerét alkalmazva, a gyógyult betegek száma szinte felbecsülhetetlen. Az utóbbi időben azonban több törekvés is arra utal, hogy kicsit visszahozza ezt a múltszázadi különös magyart a mai jelenbe.
Sikerének alapjául négy pillért határozhatunk meg, melyek külön-külön és együttesen is hozzájárultak az óriási népszerűségének kialakulásához, mind a személye, mind a hirdetett tanok vonatkozásában.
Ezek: Bicsérdy karizmatikus személye, a meggyógyult betegek, tanítványok sokasága, a párját ritkító mennyiségű publikáció a sajtóban, és az általános fogadókészség, amely a társadalom szinte minden rétegében megnyilvánult.
Nevének és tanainak hanyatlása már életében megkezdődött, amihez ő azzal járult hozzá, hogy nyilvános előadásait beszüntette és könyveit is csak tőle lehetett megrendelni. Ezt tetézte azzal, hogy csak azoknak adta el könyveit, akikről úgy gondolta, hogy megértették tanait. Bár volt olyan terület, ahol Edmond Bordeaux Székely nézeteivel azonosat vallott, mégis amikor találkoztak, az a véleménye alakult ki, hogy Székely nem értette meg! A bicsérdyzmus hanyatlásnak a második világháborút követő 40 év adta meg a kegyelemdöfést azzal, hogy a könyveket elégették, bezúzták, tanítványait olykor még üldözték is. Csak a 21. század emberei kezdik újra felfedezni.
Nézzünk Bicsérdy nézeteiből néhány sarkalatos, és félreérthetetlenül megfogalmazott pontot:
„Lényeg: Az igazságok egyúttal természettörvények is – axiómák, következőleg vita tárgyát nem képezhetik. Ugyanazok ma is, mint voltak örökké.”
„Hiába való beszédek a közölt törvények és magyarázatok valódiságát meg nem változtathatják.”
„A Zoroaszteri és krisztusi bölcsességkönyvek szerint: Boldog csak az lehet, ki cselekszi a törvényt.”
Bicsérdy életművének, tanításainak, az élettörvényeknek bemutatására egy ilyen rövid írás teljesen alkalmatlan. A gyakorlati alkalmazásokról pedig nem is beszélhetünk. Hiszen erről Bicsérdy véleménye, állásfoglalása félreérthetetlen, mert a következőket mondja: „Ezen munkám határain belül étrendeket nem közölhetek, lapjait ilyen marhasággal nem fertőzhetem meg. Ki alapos tanulása és megértése révén ezen könyv egész tartalmán át gondolkozni tanul meg, tudni fogja, hogy mi árt, vagy mi válik javára az embernek, és ételeit szervezete állapotának, erejének és feldolgozási képességének megfelelően önmaga állapíthatja meg.”
A fentiek kiegészítésére álljon itt egy gyógyulástörténet nagyvonalú ismertetése. Sz. Pál gödöllői lakos 16 éves korában az iskolában epilepsziás rohamot kapott, ezért kórházba kellett szállítani. Betegségét nagyon szégyellte, és ezért kézilabdázni kezdett, ami sokat segített, de ettől a betegsége nem múlt el és közben súlya is 120 kilogrammra emelkedett. Kezébe került Bicsérdy „A halál legyőzése” c. könyve, ezt tanulmányozta, és azonnal abbahagyta a húsevést. Rövidesen 46 kilogrammot fogyott, betegsége nagymértékben javult, és felesége is – akivel együtt váltott életmódot - meggyógyult. Sz. Pál állítása szerint nem csak a táplálkozás terén, de szellemi dolgokat illetően is sokat tanult.
Megváltozott életfelfogását így foglalta össze: „Minden mindennel összefügg, véletlenek nincsenek. Fontos a fegyelem, a kitartás és a türelem folyamatos gyakorlása. Hazugságokkal nem lehet az életben előrébb lépni, csak a szeretet és az Istenbe vetett hit old meg mindent. Hálát ad a sorsnak betegségéért, mert e nélkül nem biztos, hogy rátalált volna a helyes útra.”
Kedves Olvasó! Remélem felkeltettem érdeklődésedet e fantasztikus tudású ember jobb, mélyebb megismerésére. Keresd műveit, tanulmányozd azokat, és alkalmazd saját belátásod szerint.
Barátsággal,
Erdei István
Források:
Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a
bicsérdyzmus, ELTE szakdolgozat
Bicsérdy Béla: A halál legyőzése.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
