Az ünnep kenyere?

Számomra kedves ünnep. Bármerre járunk az országban, ezen a napon biztos találunk egy rendezvényt, ami a szervezőktől függően Szent Istvánra, az Új kenyérre, a borra vagy épp az aratásra helyezi a hangsúlyt. Ismerik Önök augusztus huszadika történetét?

Íme, nagyon röviden:

1083. augusztus 20-án Szent László király (VII. Gergely pápa hozzájárulásával) oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. Később kimaradt az ünnepek sorából, de 1771-ben Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. Ő hozatta Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon minden év augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthattuk meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. 1860-ban ünnepeltük újra meg e napot, mely az 1867-es kiegyezést követően visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre való folyamatos emlékezéssel. Augusztus huszadika 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelték.

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, így inkább tartalmilag újította meg. Először az Új kenyér ünnepének nevezték el, majd 1949-1989 között augusztus 20-át az Alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja akkor történt meg, amikor az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

(Forrás: https://mult-kor.hu/20130820_augusztus_20_az_unnep_tortenete)

Egy évvel ezelőtt vettem részt vidéken (Lánycsók, Baranya megye) egy Arató Ünnepen. Kaszáltunk, kévét kötöttünk, énekeltünk, rendet raktunk, táncoltunk, csépeltünk. És azon a napon abból a búzából ugyan nem készült új kenyér, de sült a helyi péknél a már learatott gabonából. Hatalmas, kerek, nemzetiszín szalaggal átkötött fehér kenyér volt. Pompásan festett az ünnepi hangulatban, de én a magam részéről boldog voltam, hogy nem „szegték meg” és nem kínálták körbe. Valahogy az évek során elmaradt a fehér kenyér az asztalunkról, és néha a rozsos, teljeskiőrlésű, vagy épp félbarna is. Bár tudom, hogy egyik legszebb hagyományunk sóval és kenyérrel várni az érkezőket, - és kívánom, hogy ez mindig így legyen -, de ez a gesztus épphogy a kenyér értékét jelezi nekem, ami napjainkban kissé megingott.

Felmerült bennem a kérdés, hogy ünnepelhető-e az „Új kenyér” ünnepe kenyér nélkül? Nem eszünk túl sok kenyeret? Nem kerül sok esetben a szemetesbe a boltban vásárolt, hamar elmorzsolódó, keményre száradó kenyér? Odafigyelés és fegyelem kell hozzá, hogy ne így legyen. És persze olyanfajta – jófajta - kenyér, ami nem kövesedik meg másfél nap alatt. Legyünk következetesek ezen a téren és vegyünk/együnk nagyon jó minőségű kenyeret.

És merjünk néha kicsit leválni a tradíciókról, ne ijedjünk meg, ha üres a kenyereskosár! Együnk helyette zöldséget magában, készítsünk egyszerű feltéttel (paradicsom és fokhagyma, vagy tökmagolaj magában) durumtésztát, süssünk lepényt (akár élesztő nélkül, fél óra alatt kész) vagy tartsunk a kamrában egy zacskó kétszersültet, és halmozzuk a tetejére bőséggel mindazokat a finomságokat, amit a kenyérszeletre tennénk.

Egyre többen lisztérzékenyek, ezért egyre több helyen és talán egyre elfogadhatóbb áron találunk gluténmentes termékeket. Ha nem élünk együtt a coeliákia tüneteivel, akkor is nyugodtan kipróbálhatjuk ezeket a termékeket! A szervezetünk hálás lesz egy kis „gluténszünetért”, közben tisztul és pár hét elteltével frissebbnek, energikusabbnak érezzük magunkat.

Kívánom, hogy ebben az évben kapcsolódjon tisztelet az Új kenyér ünnepéhez, melyben megtiszteljük magunkat és ételünket is mértékletességgel, minőséggel, újdonságokkal és szeretettel.