A kávé története
A kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. A legenda szerint Kr.e. 300 körül egy etióp juhász megfigyelte, hogy a kecskék egész éjszaka ébren maradnak, ha napközben egy bokor vörös bogyóit legelészik. Később rájöttek, hogy a bogyókat megpörkölve ízletes italt készíthetnek belőle. A kávé nem terjedt gyorsan, de az 1500-as évek derekára eljutott Mekkába, Medinába, Kairóba, Damaszkuszba, és Konstantinápolyban divatba jöttek a kávéházak. A XVI-XVII. században a Balkán és Észak-Afrika felé terjeszkedő török birodalom magával vitte a kávézás szokását. Hazánkba is a törökökkel került. Az 1600-as évek második felében Velencében, Párizsban, Londonban is megjelentek az első kávéházak. A XX. század elején Rudolf Steiner az újságírók italának nevezte, mert hatása elősegíti a száraz, lényegre törő, racionális gondolkodást, valamint akár az egész éjszaka tartó koncentrált munkát. Mára sajnos széles társadalmi rétegekben teljesen mindennapi itallá vált.
A kávé hatása a szervezetre
A kávé fő hatóanyagának, a koffeinnek az egyik legfontosabb hatása, hogy stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. A stresszhormonok (kortizol, adrenalin) felszabadítása révén harag- és félelemérzetet, idegességet, magas pulzust és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora és gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrő képességet, fokozott kiválasztást és még tucatnyi változást okoz.
Kis mennyiségben fokozza az éberséget, a figyelem- és a koncentráció-képességet, valamint csökkenti a fáradtságot. Nagyobb dózisban, vagy lefekvés előtt fogyasztva a koffein negatív hatása jelentkezik, és ugyanaz a mennyiség már szorongást és álmatlanságot idézhet elő. Ezt előbb-utóbb követi a krónikus kimerültség, az energiahiány és a tartós álmatlanság is.
Egy latte típusú kávé vagy egy eszpresszó 40-80 mg koffeint, a cappuccino 70-80 mg-ot, a hosszú kávénak nevezett típus 115-120 mg koffeint tartalmaz. 30-45 perc alatt teljesen felszívódik, és hatását – csökkenő mértékben – három órán át fejti ki. Egyszeri 300 mg-nál vagy napi 600mg-nál több koffein bevitele már mérgezési tüneteket vált ki: nyugtalanságot, idegességet, még nagyobb dózis pedig görcsöket, hányást okozhat.
A kávé további káros hatásai
Megállapították, hogy a koffein gátolja a vas és a kalcium felszívódását. Az előbbi hiánya vérszegénységet, az utóbbié pedig csontritkulást eredményez. Ebből fakadóan vérszegény, vagy csontritkulással küzdő embereknek nem ajánlott a rendszeres kávéfogyasztás. A kávé továbbá megakadályozza az A-, a B- és a H-vitamin, a cholin és az inozitol felszívódását. A B-vitamin hiánya tovább rontja a koffein által közvetlenül túlterhelt idegrendszer helyzetét.
A kávé több sav termelésére készteti a gyomrot, amely károsíthatja a gyomorfalat, gyomorégést és refluxot okoz. Ezt a hatást a koffeinmentes változat is előidézi, mivel a savnövelő hatásért nem a koffein a felelős, hanem a kávé csersavtartalma. Tehát a hosszú távon, éhgyomorra fogyasztott kávé még egészséges emberek esetén is káros a gyomor számára.
A koffein érösszehúzó hatása a vérnyomás-emelkedés előidézésében is szerepet játszik, amely önmagában megterheli a szívet, mivel a koffein hatásának elmúltával a vérnyomás lecsökken, ez az ingadozás pedig még súlyosabban megterheli a szív- és érrendszert.
A várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem teljesen tisztázott, ezért ebben az időszakban ajánlott a kávé, mint élvezeti szer elhagyása.
A koffein megemeli a vércukorszintet, így élénkíti a gondolkodást. A szervezet válaszlépése: fokozottabb inzulintermelés. Ez nemcsak megtöri a javuló összpontosítást, hanem visszaesést eredményez. A visszaesés ismétlődést generál, újabb és újabb koffeintartalmú ital fogyasztására késztet.
A koffein fokozott vizeletkiválasztást idéz elő, ingerli a veséket. Több kutatás is összefüggésbe hozta a koffeinfogyasztást a vizeletkiválasztó rendszer rákos megbetegedéseivel, elsősorban hólyagrákkal.
A koffeinről kimutatták, hogy asztmatikus rohamokat képes előidézni, és allergiás reakciókat tarthat fenn, ezért allergiás betegeknek is érdemes elkerülni fogyasztását.
A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól érdemes áttanulmányozni az egyes készítmények betegtájékoztatóit.
A koffeinfüggőség
A kávé tartós és nagy mennyiségben való fogyasztása gyakran koffeinfüggőség kialakulásához vezet, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2012-ben hivatalosan klinikai rendellenességként ismert el. Ha valaki az alábbi három jelet tapasztalja magán, akkor koffeinfüggőségben szenved:
1. pszichés függőség – vagyis a koffeint a mindennapi élet elengedhetetlen részének tekinti,
2. hozzászokás – vagyis egyre több koffeinre van szükség ugyanannak a hatásnak az elérése érdekében,
3. elvonási tünetek jelentkezése, ha az illető nem jut a szokott kávémennyiséghez.
Az elvonási tünetek: fáradtság, ingerlékenység, nyugtalanság, kimerültség, csökkent koncentrálóképesség. Ezek a tünetek általában 5-10 nap alatt elmaradnak, de a lelki függőség ennél sokkal erősebb. Nagyon sokan csak akkor veszik észre koffeinfüggőségüket, mikor egy-két napig nem isznak kávét, és emiatt kínzó fejfájásuk van.
Szabadulás a kávéfüggőségtől
A kávétól való megszabaduláshoz fontos a frissítő, energetizáló hatást más, egészséges módszerekkel elérnünk. Ebben segít a reggeli meleg-hideg váltózuhany vagy ledörzsölés, melyek kellően felélénkítenek a napkezdéshez. A mozgás, a sport, a kiadós séták, a nyújtózkodás (napközben is), a szem pihentetése, valamint néhány légzőgyakorlat a friss levegőn segít az éberséget és a vérnyomást megfelelő szinten tartani. A lúgosító étrend szintén élénkítő hatással bír, ugyanis a méreganyagokkal terhelt vér csökkenti az éberséget, így a vér tisztulása után javuló emlékezet, természetes élénkség és fokozottabb koncentráció figyelhető meg. Ennek keretében fontos a nyers gyümölcsök, zöldségek mennyiségének növelése az étrendben, valamint vértisztító teák, például csalántea fogyasztása.
A homeopátiás szerek közül a Coffea D12 (napi 3x5 golyó) szedése három héten át szintén segítség a leszokáshoz.
A kávézás „szertartását” megélhetjük cikória, árpamaláta, vagy gabona alapú kávék fogyasztásával, melyek nem tartalmaznak serkentőszereket. (A koffeinmentes kávé fogyasztása sem szerencsés, mert a koffein kivonásához használt anyagok májkárosító hatással rendelkeznek.)
Lelki háttér
A koffeinfüggőség hátterében sokszor áll munkamánia vagy maximalizmus. Ilyenkor a függő személy elnyomja a szervezet normális pihenési vágyát a kávé segítségével, annak érdekében, hogy még tovább tudjon dolgozni.
A lelki függőség kezeléséhez és a lelki háttér feltárásához és rendezéséhez általában elengedhetetlen valamilyen pszichoterápiás módszer, vagy a kineziológia alkalmazása. Kiegészítésként az autogén tréning vagy az önismeretet segítő gyakorlatok is szóba jöhetnek.
Váradi Tibor és a Napfényes Gyógyközpont munkatársai
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
