A nyári időszámításhoz való alkalmazkodás a szakemberek szerint minimum egy hetet vesz igénybe, de a kisgyermekeknél és az idősebbeknél ez akár két-három hétig is eltarthat. Bár nincsenek tudományosan meglapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idős embereket érzékenyebben érinti-e az átállítás, az mindenesetre általános igazság, hogy az ő belső órájuk sokkal fogékonyabb a zavaró ingerekre.

Az átmeneti időszak komoly veszélyekkel járhat. Kutatások foglalkoznak ezzel, kiemelve, hogy statisztikai adatok szerint a figyelmetlenségből származó közlekedési balesetek 20-27% megnövekednek ilyenkor.

Mindez abból adódik, hogy korábban kelünk egy órával, és sajnos a biológiai órát nem olyan egyszerű átállítani, mint az ébresztő órát, ezrét hiába fekszünk le hamarabb, csak álomtalanul hánykolódunk. Emiatt kevesebbet alszunk, agresszívvá válhatunk, megnő a vérnyomás, csökken a koncentrációs képesség. Pár nap múlva pedig fokozódnak ezek a tünetek.

A betegek jelentős kockázatnak vannak kitéve: különösen a szív és érrendszeri  problémákkal küzdők figyeljenek ilyenkor jobban magukra, hiszen a tavaszi óraátállításkor megnövekedik az infarktusos és a sztrókos esetek száma is.

3 jó tanács, hogy enyhítsük a tüneteket:

• Érdemes két három nappal korábban elkezdeni az átállást, úgy, hogy fél-egy órával hamarabb fekszünk le, ezáltal könnyebben elkerülhető a kialvatlanság.
• Tartózkodjunk minél többet napon és friss levegőn, így elkerülhetjük, hogy az óraátállítás megsokszorozza az ilyenkor amúgy is jellemző „tavaszi fáradság” tüneteit.
• Lefekvés előtt vegyünk egy nyugtató fürdőt, majd kortyoljunk el egy bögre citromfű teát, ami nem csak segít elaludni, de megnyugtatja zaklatott idegeinket is.