Mivel fekély nemcsak a gyomorban jöhet létre, hanem egyéb bélszakaszokban is, ezért a gyomorfekélyre vonatkozó természetgyógyászati tanácsok az egyéb bélszakaszokban fellépő fekélyesedésekre is érvényesek. A gyomorfekély főbb tünetei: éles, szúró gyomortájéki fájdalmak, étvágytalanság, émelygés, gyomorégés, hányinger, hányás, savasságérzet, fogyás, puffadás, böfögés, gázosodás.

Kialakulásának legfőbb okai:

1. Gyomorsavtúltengés;
2. A védekező mechanizmusok gyengesége – a gyomorsavat közömbösítő lúgos anyagok termelődése csökken;
3. Szenvedélybetegségek – a kávé, a cigaretta és az alkohol mind­mind fokozzák a gyomorsavtermelést;
4. Bakteriális fertőzés – az elmúlt évtizedek nagy felfedezése a Helicobacter pylori, amely a klasszikus fekélyes betegek 80­-90 százalékánál kimutatható. Igaz, nem mindenkinél okoz fekélyt.
5. Gyulladásgátló gyógyszerek – elsősorban a nem szteroidos gyulladáscsökkentők (például a Voltaren, a Donalgin, a Cataflam, a Hotemin, a Naprozin, az Ibuprofen stb.), amelyekről egyértelműen kimutatták, hogy fekélyesedést okoznak. A szalicilsav­tartalmú, pirines gyógyszerek (Kalmopyrin, Aszpirin), illetve az általában asztmás betegeknek adott kortikoszteroidok is hasonló mellékhatásokat válthatnak ki;
6. Stressz, idegesség – több száz éve ismert a hét pszichés eredetű betegség (az úgynevezett „Nagy Szent Hét”), amelyekről már a kezdetek kezdetén felfedezték, hogy összefüggenek az ember lelki életével. Nos, ezek egyike a fekély.

A gyomorfekély kezelése
A hagyományos orvosi és a természetgyógyászati megközelítés szerint is az első és legfontosabb tennivaló a bakteriális fertőzés megszüntetése, de míg az orvosi kezelés különféle gyógyszerekkel igyekszik elpusztítani a baktériumot, addig természetgyógyászatilag ezt csak tüneti kezelésnek tekinthetjük, hiszen a cél az lenne, hogy olyan közeget hozzunk létre a beteg szervezetében, amelyben a baktérium nem életképes. Pasteur híres mondását idézve: „A baktérium semmi, minden a táptalaj!”
A Helicobacter pylori pusztításában és a számára életképtelen közeg létrehozásában segít például a zöld tea, amelynek bár van egy kis koffeintartalma, de az jóval alacsonyabb, mint a kávéé vagy a szénsavas üdítőitaloké. Létezik továbbá egy laktobacilus, az Acidophylus, amely megerősíti a bélflórát. Fekélyesedés esetén mindenképpen gondolni kell az esetleges táplálékallergiára, melyek közül a leggyakoribb a tejallergia, ezért ilyenkor a legjobb teljesen elhagyni a tejet és a tejtermékeket! Gyógyszer helyett természetes antibiotikus hatásukról közismert növényeket érdemes fogyasztani –pl. agar­agart, illetve az apiterápiás készítmények közül a propolisz a leghatásosabb.
A táplálkozás terén a következő szabályokat fontos még betartani: egyrészt kerülni kell az erős fűszereket, amelyek izgatják, marják a nyálkahártyát. Ilyen a chili, az erős paprika, a bors, de a só is ezek közé az agresszív ízek közé számít! Fontos, hogy a beteg csökkentse a napi fehérjebevitelt – különösen a hús, a tojás és a hüvelyesek kerülendők.
Mint azt a hurutosodás kapcsán már említettem, a nagyon hideg és a nagyon meleg ételek egyaránt irritálják a nyálkahártyát, ezzel nehezítik a fekély gyógyulását is. Közvetlenül étkezések előtt ajánlott 1-2 kiskanálnyi frissen préselt burgonyalevet fogyasztani, ez ugyanis kiválóan lúgosítja a szervezetet, de naponta 1 deciliternél többet nem tanácsos inni belőle. Ha valakinek nagyon nem ízlik, belekeverhető más zöldséglevekbe, amelyekből viszont napi 4-­5 deciliter fogyasztása is javallott szintén erős lúgosító hatásuk miatt. E téren külön kiemelném a káposztalevet, amely a gyomor­ és nyombélfekély gyógyulásában egyaránt segít. Naponta akár 1 literrel is megihatunk belőle sok kis adagra szétosztva, esetleg tiszta vízzel hígítva.
Krónikus esetben a legjobb a böjt, elsősorban is a Breuss-kúra, hiszen a bio zöldséglevek fogyasztása elősegíti a szervezet lúgosítását. (Súlyos, heveny gyomorfekély esetén viszont a böjt ellenjavallott!) Egy 10 napos léböjt után következhet 10 nap szünet, majd a kúra megismételhető. A böjt alatt a fekélyt gyógyító teákhoz naponta háromszor keverjünk Neurosan­port is. Nagyon fontos a böjttöréskor is odafigyelni az alapos rágásra! A szilárd ételekre való áttérésnél gyógyító szerepe van a héjában sült krumplinak, a hidegen sajtolt édesmandula­ vagy olívaolajnak, illetve a rendszeres uborkafogyasztásnak. Hasonlóan jót tesz az érett, sértetlen héjú körte és a savakat felszívó pattogatott kukorica, de táplálkozásunkat kiegészíthetjük aloé vera növényből készült géllel is, amely csökkenti a savképződést, ráadásul gyomorégést gátló anyagokat is tartalmaz.
A teák közül fekélyesedés esetén hatásos lehet a zsálya­, a sikamlós szilfakéreg­, a mályva­, az üröm­, az édeskömény­ és különösen a kamillatea. Ez utóbbival érdemes elvégezni a „kamillateás gurulókúrát”, mely abból áll, hogy az ember éhgyomorra elfogyaszt 3­-4 deciliter kamillateát, majd minden oldalán – hason, háton, jobb és bal oldalon – fekszik 5­-10 percig, hogy a kamillatea a teljes gyomorfelületet átmossa. Fekvő testhelyzetben kell lassan „végiggurulni” minden oldalon. Ezen kívül igen jó hatású a gabonanyákok fogyasztása (például a tönkölybúzanyáké).
Az illóolajok közül a bazsalikom, a kamilla, a kömény, a citrom és a geránium gyógyítja a gyomorfekélyt – ezeket lehet rendszeresen, hígított formában fogyasztatni.
A vitaminok és nyomelemek közül fekélyesedés esetén elsősorban a B­vitaminokat kell pótolni, B­-komplexet, A­-, C­- és E-­vitamint, illetve szelént és cinket kell a szervezetbe juttatni.
Étkezések után, de azoktól függetlenül is jót tesznek a hidroterápiás módszerek közül a hasra tett meleg borogatások, illetve az esti meleg lábfürdők – ilyenkor a vízhez adjunk szódabikarbónát. Jó, ha a külső, meleg szódabikarbónás láb­áztatást egy belső, háromhetes szódabikarbóna ­kúrával is kiegészítjük: naponta háromszor – reggel éhgyomorra, délben és este pedig étkezés előtt fél órával – igyunk meleg vízben elkevert szódabikarbónát.

A fekélyesedés pszichés háttere
Gyomorfekély esetén a gyomorsav ahelyett, hogy a táplálékot emésztené meg, tulajdonképpen felemészti a gyomorfalat. Ez a szimbólum azt mutatja, hogy a külső hatások, a külső események megemésztése helyett az ember saját magát emészti. Mindez olyan lelkiállapotokkal társul, mint az önvád, a bűntudat és a befelé fordított agresszió. A gyomorfekélyes beteg általában nem bízik önmagában, mindig próbál túlzottan mások kedvében járni, hogy mindenféle konfliktust elkerüljön; és tudat alatt visszavágyik egy gyermekkori állapotba, amikor szerették, babusgatták, kiszolgálták őt.
A feladat hasonló, mint a gyomorhurutnál: megtanulni tudatosítani az érzéseket, és azokat a környezet felé kommunikálni. Képessé kell válni a konfliktusok tudatos feldolgozására, a külső események megemésztésére önmagunk emésztése helyett.
Pozitív megerősítés gyanánt, mantra-ként a következő mondatot érdemes rendszeresen ismételgetni: „Szeretem magam, bízom a képességeimben, békében vagyok önmagammal és a világgal, képes vagyok az igényeimet kinyilvánítani.”

 

 

Váradi Tibor

 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!