Amíg Európában egyre nehezebb hozzájutni a természetes egészségmegőrzés és gyógymódok bizonyos összetevőihez, addig az Egyesült Államokban gyakorlatilag szabadon forgalmazható és vásárolható mindenféle étrend-kiegészítő, sőt bizonyos – laza – feltételekkel egészségre vonatkozó állítások is megfogalmazhatók velük kapcsolatban.



EURÓPA
Az Európai Uniót igazgató Európai Bizottság (EB) a 2004/24/EK rendeletével gyakorlatilag leírta a gyógynövények szabad felhasználását az Európai Unió területén. A rendelet értelmében ugyanis a hagyományosan – sok esetben több száz éve vagy még régebben – használatos gyógynövény termékeket gyógyszerré kellett átminősíttetni. Ugyan a gyógyszerlobbi képviselői azt mondják, hogy egyszerűsített ez eljárásban történhet, mégis a folyamat elég bonyolult és költséges ahhoz, hogy még a tradicionálisan sokféle gyógynövényt használó Egyesült Királyságban is mindössze 83 terméket sikerült átminősíteni a forgalomban lévő több mint háromezerből!
A határidő április végén jár le, onnan a gyógynövénytermékek már csak étrend-kiegészítőként kerülhetnek forgalomba, amiről pedig tudjuk, hogy – ironikusan szólva – „semmire sem jó”, hiszen a 2002/46/EK rendelet szerint se nem lehet azt állítani, hogy az étrend kiegészítésére szükség van, sem pedig azt, hogy az étrend-kiegészítő termék bármilyen betegség megelőzésére vagy kezelésére alkalmas.
A következő „merényletet” pedig már előkészületben van. Ez lesz az úgynevezett MPL (Maximum Permitted Level – Maximálisan Engedélyezett Szint) rendelet, amely korlátozza majd az egy nap elfogyasztható vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét, és súlyos szankciókkal fenyegeti azt a forgalmazót, aki ennél magasabb mennyiséget merészel a készítményébe tenni.
Kinek lesz ez jó? A gyógyszermaffiának… Hacsak nem emeljük fel minél többet a szavunkat, hogy ugyan már hagy döntsük el mennyi csirkecombot és mennyi C-vitamint fogyasszunk.
Jó hír azonban, hogy mivel a gyógynövények korlátozása erőteljesen sérti a hagyományos kínai és indiai gyógymódok alkalmazhatóságát, úgy tűnik India és Kína állami szinten lép majd fel a rendelet ellen, márpedig ez a két kormány a világ lakosságának egyharmadát képviseli, ami még az EU nézőpontjából is elegendő nyomásgyakorlást jelenthet.

MAGYARORSZÁG
Magyarországon kevesebb mint 10(!) gyógynövénytartalmú terméket sikerült átminősíttetni hagyományos növényi gyógyszerré.
Ha a gyógynövénygyártók és forgalmazók és a fogyasztók nem tesznek valamit, viszont továbbra is közzéteszik a termékek jótékony hatásait, számíthatnak arra, hogy a magyar hivatalok, mint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vagy az ÁNTSZ utódja ugyanolyan vehemenciával csap majd le rájuk, mint korábban más étrend-kiegészítő vagy egészséges élelmiszer forgalmazókra.
Jóllehet, az év legnagyobb étrend-kiegészítőkkel foglalkozó konferenciáján Sárváron idén márciusban már mutatkoztak biztató jelek. Az eddig a hatóságokkal egy követ fújó gyártók és forgalmazók ugyanis látványosan kikeltek az új szabályozási tervek ellen.

Talán elindul hazánkban egy igazi mozgalom a természetes egészség védelmében, és nem kell az ismert harcosoknak továbbra is magányos küzdeni jogainkért.
EGYESÜLT ÁLLAMOK
Európával szemben az USA-ban még dúl a szabadság. Egy viszonylag kis város vegyesboltjába besétálva is olyan választékot találtam, amitől a magamfajta vitaminfogyasztónak azonnal mosolyra húzódik a szája. 1000 NE tartalmú E-vitamin (hazánkban 400 NE fölött már rendőrrel száll ki a hatóság), 2-5000 NE tartalmú D-vitamin, mindenféle keverék, gyógynövényekkel, stevia édesítőszerrel, amely Európában elképzelhetetlen lenne, noha semmi ok nincs a korlátozásra. Európában szemben az Amerikai Gyógyszerészeti Intézet éppen a közelmúltban emelte fel a D-vitamin javasolt napi adagját, mert elegendő tudományos bizonyítékot találtak a hasznosságára.
Itt mindenféle egészségre vonatkozó állítás lehet a címkén, csak oda kell írni, hogy az állítást nem ellenőrizte az FDA (Élelmiszer és Gyógyszer Hatóság). Olybá tűnik, hogy az amerikai hatóságok érdemesebbnek tartják az itteni lakosokat a józan döntéshozatalra, mint európai kollégáik, akik helyettünk kívánnak dönteni a sorsunkról.

A fentiek alapján komolyan össze kell fognunk, hogy elérjük, amit a 21. századi magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb alkotásának főcímdalában énekel a Bon-bon együttes: „Hidd el, hogy csak így lehet ez a hely a végén VALAMI AMERIKA”

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!