Az alvás nem egyszerűen csak pihenés, amikor testünk nyugalmi állapotban regenerálódik. Attól kezdve, hogy becsukjuk a szemünket, építő- és regeneráló folyamatok hosszú sora játszódik le szervezetünkben.

Egy csecsemő napjainak nagy részét alvással tölti, és ennek az időnek több mint felében álmodik is. Ez később fokozatosan csökken. Egy ötvenéves felnőtt átlagban kevesebb, mint kilenc órát alszik, s csak kb. másfél órát álmodik. Tehát életünk legalább harmadát alvással töltjük. De tudjuk-e, hogy mi történik közben velünk?

Az alvás nem egyszerűen csak pihenés, amikor testünk nyugalmi állapotban regenerálódik. Attól kezdve, hogy becsukjuk a szemünket, építő- és regeneráló folyamatok hosszú sora játszódik le szervezetünkben.

Az '50-es években sikerült először megfigyelni az alvó emberek agyhullámait. Ezt az elektroenke-falogram (EEG) felfedezése tette lehetővé. Ezidőtájt állapították meg azt is, hogy alvásunk alapvetően négy szakaszra tagolódik. Az ébrenlétből az alvásba való átmenetet a felületes alvás követi, majd a két fő fázis: a mélyalvás és az „álomalvás (paradox alvás), melyek periodikusan váltják egymást. Másfél óránként, körülbelül ötször ismétlődnek, és három vagy húsz percig tartanak. Nyolcórányi alvás során kb. hat órát töltünk álmodás nélkül, és alig kétórányit az álomlátásos alvás állapotában. Az utolsó „álmodós" fázist követően nem térünk vissza mélyalvásba, a tudat éber állapotba kerül, és felébredünk.

A mélyalvás (NREM) során az izmok ellazulnak, a szemek nyugalomban vannak. Ilyenkor minimumra csökken az anyagcsere-aktivitás, a szervezet „takarékon" működik. Bár azt is megfigyelték, hogy nagy mennyiségű növekedési hormon választódik ki ebben az alvási szakaszban, tehát valószínűleg ilyenkor zajlik a szervezet regenerálódása.

Az álomalvás először az elalvást követő kilencvenedik percben jelentkezik. Az agy az ébrenléti állapotra jellemző-hullámokat ad, és bár az izmok alapvetően ellazulnak, néha mégis gyors izomrángások, és a szemgolyó élénk mozgása tapasztalható. Ezt a szakaszt az angol rapid eye mo-vement kifejezés (gyors szemmozgások) kezdőbetűi után REM-fázisnak is nevezik. A szemgolyó aktivitásának oka, hogy ez az álmodásnak az ideje. REM fázis közben egyébként harántcsíkolt izmaink megbénulnak, nem tudjuk mozgatni végtagjainkat, és jelentős mértékben megemelkedik az agy energiafelhasználása is. A szív, az egész keringési rendszer és a tüdő teljes üzemben dolgozik, hogy az agyat annyi oxigénnel és vércukorral lássa el, amennyire csak szüksége van.

Álmodni tehát meglehetősen megerőltető: többek között ezért érezzük magunkat olykor fölöttébb gyengének, ha túl sokat aludtunk.

A tudósok vizsgálatának középpontjában elsősorban a REM-alvás áll. Számos kísérlet igazolta, hogy az álmodás létfontosságú. A vizsgált személyeket több napon át REM-szakasz kezdetén felébresztették, tehát megakadályozták abban, hogy végigálmodják álmaikat. Az alanyok furcsa tudat és viselkedésbeli változásokon mentek keresztül, ingerültek, depressziósok lettek, sőt testi tüneteket is produkáltak. Valószínű tehát, hogy az álmodás szellemi egészségünket biztosítja. Egyes vélemények szerint az alvás magát a gondolkodó képességet serkenti.

Különös párhuzamot találtak a vizsgált alanyok nappali és éjszakai ciklusai között is. Éber állapotban is váltakoznak az aktív, illetve nyugalmi (kevésbé aktív) szakaszok, s ezek szinte tökéletesen egybeesnek az éjszakai NREM és REM fázisok váltakozásával, tehát az alvási fázisok egymást követő szakaszai tulajdonképpen a nappali ritmus folytatásaként jönnek létre.

Az álmodást a legtöbben kizárólag emberi tulajdonságnak tekintjük, hiszen úgy gondoljuk, hogy emberi intelligencia szükséges hozzá. Meglepő módon azonban az alváskutatók a madarak és emlősök alvásának vizsgálatakor az emberi agyhullámhoz kísértetiesen hasonlító mintázatot találtak. Így valószínűnek látszik, hogy a gerinces állatok is álmodnak. Gerinctelen állatok esetében csak azt sikerült bizonyítani, hogy pihenésük közben is aktív és inaktív periódusok váltakoznak. Érdekes lenne megtudni, hogy miről álmodnak az állatok. Ha mesélni tudnának, a tudomány számtalan nyitott kérdésére is talán választ kaphatnánk.

 

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!